[elektro] generator->motor

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> Ehhez tudni kéne, hogy mekkora a térereje azoknak a mágneseknek. Te
> mérted a vinyó mágnest, de ebből én nem általánosítanék, mivel nem
> biztos hogy a motorba is ugyanolyan kerül, vagy hogy ha ugyanolyan
> anyagú is, akkor nem lehet-e erősebbre mágnesezni.

Erre mondtam, hogy a színvas az, amit a legjobban fel lehet mágnesezni. Bármit, 
amivel ötvözik, az csak ront rajta bár a remanenciát annyira megemelheti, hogy 
mágnes is lehet belőle.

Szerintem a legjobb mágnesek se tudnak ma 1T-t sem. Tehát maguktól, még ha 
összerakva mágneses vezetőkkel is vannak felmágnesezve. Ha már van 0,5mm légrés, 
szerintem tutira leesik 0,5..0,8T-ig. Ami teljesen szabadon van már egyszer, az 
valszleg 0,5-ig helyből lemegy, és úgy is marad.

> Azért használják csak spéci helyekre, mert drága.
> Ha olcsó lenne, akkor rengeteg helyen kimehetne a divatból a DC
> motor. :-)

Ahhoz elektronikával együtt kell olyan olcsónak lennie. :-) Még akkor is vezet a 
dc motor árban, ha az ő hajtása is elektronikus. Ha meg úgy nézzük, hogy a 
kommutátoros motor nem is feltétlenül dc, és triakkal marha egyszerű hajtásokat 
szoktak hozzá csinálni. Aztán ahogy írod, ez is lehet marha egyszerű.

> A kefe forgalmazás és kommutátor felújítás helyett pedig újabb
> iparágak
> jöhetnének létre BLDC motorvezérlő gyártás és javítás címszó alatt.
> :-)

Igen, egész jó kis iparág lehetne, persze teljesen más felkészültségű emberek 
számára.

Én inkább azt saccolom, hogy gigászi tömegben gyártanának teljesítmény- és 
fesz-sorokat, és ki lennének öntve, kész alkatrész lehetne, és komplett kellene 
mindig cserélni.

> Meg fogsz lepődni, de a legegyszerűbb BLDC vezérlő elektronika
> kihozható
> pár tranzisztorból és HALL jeladóból, és tényleg csak annyit csinál
> mint egy kommutátor.

Ha nagyon egyszerű dc motorhoz hasonlítjuk, akkor lehet, de ha a sokszeletű 
kommutátoroséhoz, az nem hozható ki pár alkatrészből, különben nem ugyanazt 
csinálja, mint a kommutátor. A gagyi szerszámgépecske motorjának is van már vagy 
14-26 szelete, nem?

> Kicsiben lásd pl. a műszer ventillátorok. Többnyire
> csak
> kétfázisúak, négyszögjel van a tekercseken (ezért is búgnak annyira
> zavaróan...)

Vagyis megfelel kb egy kétszeletes kommutátoros motornak? :-)
Nem tudtam különben, hogy ezek bldc motorúak. Ezután már tudom.

> Az más kérdés, hogy ez a technológia többet tud ennél, ezért ilyen
> primitív vezérléssel ritkán használják. A legfőbb előnye szerintem az
> egyszerű, kézbentartható vezérelhetősége.

Igen, meg hát gondolom az is, hogy mivel van visszajelzés, az elektronika 
tudhatja azt is, hogy hányat pördül a forgórész, jobb esetben némi szöginfó is 
van.

> Az aszinkronnál általában nincs információd hogy pontosan hogyan áll a
> forgórész, a mezőt pedig ennek ismeretében folyamatosan forgatni
> kellene
> hogy pozícióban tartsd, önmagában nem lehet vele szervóhajtást
> készíteni.

Ez valszleg így van, de nem vagyok járatos a szervohajtásokban, lehet, hogy 
vannak trükkök.

> A kérdésed tehát továbbra is jogos, biztos hogy a teljesítmény sűrűság
> környékén is lesz valami, mivel a BLDC motorok rendszerint kisebbek.

Mert mindig sokkal nagyobb fordulatszámra csinálják őket, mint a megfelelő 
teljesítményű aszinkron motorokat.

Az usában valszleg 20%-kal nagyobb teljesítményű minden aszinkron motor az 
itteni megfelelőjéhez (méret, nyomaték) képest. :-)

Érdekes lenne tudni, hogy ma, a ma szokásos, ismert, bevált technikák, 
technológiák mellett mi lenne az a hálózati freki, ami a legkevesebbe kerülne. 
Biztos kétfelé lehetne választani, egyrészt beruházásilag, másrészt 
üzemeltetésileg. Nem is tudom, hogy kéne számolgatni hozzá, hogy kb 
megsaccoljuk. A trafók, motorok mind kisebbek lennének, a hálózati kapac áram 
(nagyfesz távvezetékeken) megnőne, a huzalok távolsága miatti soros induktivitás 
is, más lenne a hullámimpedancia, mittudomén, mi lenne még tök más. A sokféle 
háztartási és egyéb ketyere tápegysége kisebb kondikat igényelne, nem villogna a 
hálózatszinkron képernyő, ha legalább 75Hz lenne. De hogy se nem 50, se nem 60 
Hz lenne ma már az optimum, arra mérget vennék.

Ami érdekes, hogy néha rendelnek trafógyártóktól 16 meg 33Hz körüli trafókat is. 
:) Baromi nagyok ahoz képest, amekkora teljesítményűek. Kész vas- és réztemető.

Na aztán lehet, hogy a zárlatkezelés cikisebb lenne. Ha túl nagy a freki, túl 
kis idő van az áram nullaátmenete táján az ívoltásra, rekombinációra. Ha meg túl 
kicsi a freki, akkor egy zárlati félhullám i2t-je túl nagy, mindenfélét sokkal 
jobban igénybevenne.

Jó sok szempont van. Lehet, hogy mégis az 50-60 körüli az optimum? :-)

hjozsi