[elektro] grill suto teljesitmeny szabalyozas

[hg12345]

Hi!

Nagyon sok fajta eljárás van amivel egy folyamatot meglehet szabályozni.

Sajnos amit írsz, ott egy van némi elnagyolás, és sokszor ez okoz meglepő jelenségeket.
A keverés sokat segít, de szabályozástechnikailag a holtidőt csökkenti, ezért javítja szabályozhatóságot.
De az arányok továbbra is problémásak.
A következő egyszerű áramkörrel jól tudod modelezni a rendszert.

forrás    - R -+- R -+- R -+-- müszer
(energia)      C     C     C 
          -----+-----+-----+-- 

Van ez első energia átadás és hőkapacítás (ez a fütés)
2nd ez az anyag és tér
3rd ez az érzékelő
.... meg van a szabályozó (ami áll két egységből a bemeneti szűrő és PID)
Ezzel nagyon jól modellezhető, és egyből látszik a rendszer aránya.


Egy szabályozó 3 blokkból áll amit a gyakorlatlan felhasználó (nem szeretnék senkit megsérteni...) egynek érez.
1, az egység bemenete, ez tartalmaz szűrőt, tehát van holtideje (nem is kicsi általában ~40sec, de jobb helyeken állítható)
2, maga PID szabályozó
3, a beavatkozószerv a vezérlő része. (ez alakítja át a PID beavatkozó jelet ami egy 0..100% szám fizikai valósággá!) 
(((A PWM periódus ideje vagy a PDM algoritmus, esetleg a Heat-Cool vagy Motorosszelep, szabványos kimenet szabályozóban lévőrésze )))
Fontos ez nem a PID szabályozás és nem a PID szabályozórésze ez csak a ráadás mert enélkül nem lehet használni!!!!!

Ez a periódus idöt meghatárózó része, de ezt a rendszerhez kell hozzá állítani.

Visszatérve a szimulációhoz, a PID helyett a fenti kapcsolásba tegyél be egyszimpla müveleti erősítőt aminek állítható az erősítése, sokkal nagyobb a valószínűsége hogy a rendszer begerjed és egy állandó lengés alakul ki, mint hogy beáll egy munkaponti feszültségre.

Ugyan igy fog a kádad is lengeni, ha csak egy PI szabályozót használsz.

Meglehet oldani On/OFF szabályozással is, de ezt ByPass-nak hívják, és két különböző teljesítmény között kapcsol az ON/OFF (egyszer kicsi egyszer nagyobb) Ha ezt közel választod vesztséghez nagyon jó eredményeket lehet elérni. Gondolom erre utaltál. Sajnos a hltidő ebben a beállításban ugyan úgy közre játszik, de minél közelebb tudod a veszteséghez meghatározni a két bypass teljesítményt annál kisebb lesz a lengés, de lesz!!!!!

Önhangolás, nem egy ördöngös dolog.  Még az 1930-50 években kezdek egyszerű helyettesítéseket a szabályozó rendszereken, és erre kiszámolták a stabilitási kritériumokat, ebből a különböző P,PI,PD,PID algoritmusokra un. ökölszabályok eredtek és ezek megvalósítása.

Amiről írsz, annak honi neve: "felszakított szabályozási kör inváziv tesztjelekkel való hangolása" :-)))) De hasonló eredményéket lehet elérni az inflexios pont megkeresésével, vagy adaptiv modell felállításával.

----------------------------------------------------------------

Nagy kád....

Éppen most van egy nagy projekt ahol több 10m3 edényeket (kádakat) kell nem túl pontosan 0.5-1Cok megszabályozni és csak víz. Eddig többen elvéreztek rajta, még komoly cégek PID szabályozóival, meg PLC-kkel is. A folyamat nem gyors és idő is van..., a de a fenti pontosság lényeges és mivel 3 hét egy adag a befektetett energia és vízfelhasználás zsebbevágó! Amit leírtál itt működne akkor elsőre sikerült volna. Egy megfelelő olcsó műszerrel olcsón kivitelezhető, már szerencsére nem az elsőt alakítják át. A beruházás költsége 1-2 hónap alatt megtérül. Azért ezek az igazi zöld beruházások...  



   <elektro at tesla.hu>, ezt írta: 
  
  hg12345 wrote:

> Nem a hőkapacitás és a holtidő nagysága számít, hanem ezek aránya....

Lehet.

> A nagykádat se tudod, on/off kapcsolással pontosan tartani.... ez
> biztos!

Ezzel nem értek egyet. Persze tegyük fel, hogy van valami keverés. Itt még sima
arányos szabályozó is nagyon pontos lehet, ahol az nem tesz mást, mint egy adott
bekapcs időarányt állit elő aszerint, hogy milyen messze van a hőfok a
beállitottól. Ha ugyanezt teszi integrálóval, akkor tök pontos is lehet. Tehát a
szabályozó kimenőjele a bekapcs időarány, nem pedig, hogy kapcsoljon meg ne
kapcsoljon. A periódusidőt külön áramkör szabhatja meg.

Ha a periódusidő mondjuk 10 másodperc, és pont 50% bi-nél tartunk véletlenül,
annyi kell a kádnak, és a fűtés mondjuk 4kW-os a pl 1m3-es kádra, az adott hőfokon
tehát 2kW megy le, ha nincs fűtés, akkor 5 másodperc alatt a 2kW (fel is, le is)
mennyit is jelent? Kb 4MJ/K a hőkapac, 10kJ tehát 10/4000=0,0025 fok változást
okoz.

Innentől már csak az számit, hogy a mérés milyen pontos. A szabályozónak meg csak
átlagosan kell pontosnak lennie, mert rövid távon, ha el is csesződik a bekapcs
időarány, ha sok peridódus átlagában jó, akkor jó lesz a szabályozás.

> Egy PID szabályozó algoritmust szerintem az se tud utánozni aki már
> írt ilyet, föleg egy olyat ami tartlamaz AWR tagot. Ez nem meglepő. A

Persze, én is ezt akartam kifejezni. Az az összeállitás, amit én csináltam, elég
kellemetlen egy bármilyen szabályozónak. Mitagadás, el se tudom képzelni, hogy tud
bármit is megtanulni, beállitani a saját paramétereit néhány erre-arra túllendülés
analizálásával. Mert ezt teszi. Van egy tanulási időszak, ami alatt párszor megy
föl-le, aztán kialszik egy led, és innentől tudja a dolgát.

> gyors PID algoritmuson nem a számítási sebességet értem, hanem a

Nincs kétségem afelől, hogy a pid dolgokkal kapcsolatban verhetetlen vagy,
legalábbis én nem vágom a témát, nem szoktam ilyesmit csinálni. Ennek ellenére
remélem, enézed nekem a fenti okfejtést, aminek persze nincs is köze a pidhez, ez
simán egy pi szabályozó lenne. Nagy kádnál tényleg tök jól lehet ingadozásmentesen
szabályozni.

hjozsi


__________ ESET NOD32 Antivirus - Vírusdefiníciós adatbázis: 4971 (20100324) __________

Az üzenetet az ESET NOD32 Antivirus ellenőrizte.

http://www.eset.hu



-----------------------------------------
          elektro[-flame|-etc]