[elektro] Hova, mekkora biztit szoktatok..

elight elight at ele.hu
Fri Jul 16 17:11:42 CEST 2010


Na ez az , majd excelben közelítek a ténylegeshez,
és alkalmazok egy biztonsági tényezőt.
Tulajdonképpen a biztik lassúkiolvadásáról
( kihalásáról ) nem tudok semmit, de ezért kell
gondolom rátartani.

Valami szimulátorral is leszimulálhatnám..
De pl az Elektronics Workbench-el volt
egy negatív kalandom, valami tápügyletnél
nem látta azt ami nekünk nyilnánvaló ,
még sokadik próbálkozásra se.. Azóta inkább
magam számolok , összeépítem és mérek.
Ez a dolog vált be igazán.

Üdv   István




2010.07.16. 17:04:11 dátumon jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta:

> elight wrote:
>> Igazából valami kolvadási görbére ,
>> vagy karakterisztikára lenne szükségem,
>> mint gyakorlati adat...
>
> Jó, az akkor nem elméleti.
> Nem lehet, hogy vannak olyan biztik, amiknek az adatai hozzáférhetőek?  
> Persze
> gondolom ezek nem olcsók, pl drága kéziműszerek ampermérő részében vannak
> ilyenek.
>
> Azt az i2t elvet érdemes azért meggondolni, ha másért nem, hogy tudd,  
> hogy ha
> egy adott helyen mi az ábra, abból lehet más helyre is számolni.
>
> Pl ha ez az exponenciális kondifeltöltőáram van, aminél az i2t ismert R  
> és C
> esetén kb úgy alakul, hogy 2/T*imax^2, ez már olyan, hogy akár  
> görbesereget is
> produkálhatsz hozzá, de direktben is lehetne számolni.
>
> Ha kicsit belehelyettesítgetek ezt-azt, pl hogy imax=U/R, meg hogy T=RC,  
> az jön
> ki, hogy
> i2t=2/RC*u^2/R^2 = 2u2/(C*R^3), amiből az látszik, hogy a soros  
> ellenállás
> drasztikusan csökkenti a bizti kiolvadási esélyét. Ha ilyen meredek az
> összefüggés, akkor tehát ellenállással be lehet állítani a dolgokat,  
> méghozzá
> nem sorozatos biztikilövésekkel, hanem pl úgy, hogy fogsz egy nagyobb
> ellenállást, azon át feltöltöd a kondit a biztin át, semmi nem történik,  
> akkor
> fogsz egy kisebbet, azzal is... és meg fogod találni azt az ellenállást,  
> amitől
> kinyekken már a bizti. (Az a bizti, amivel szeretnéd az áramkört  
> biztosítani).
>
> Innen az ellenállással visszább lépsz, és azt használod. És csak 1  
> biztit lőttél
> ki!!! Persze nincs akadálya még 1-2-t kilőni a biztonság érdekében, annál
> pontosabb adathoz fogsz jutni.
>
> A biztik anyagáról: nem célszerű ötvözetet használni. Minél jobb
> vezetőképességre van szükség. Profi, nagyáramú tirisztorvédőkben pl  
> ezüstlemezt
> alkalmaztak, sőt, volt a lemezekben némi beszűkítés, aminél az volt a  
> cél, hogy
> a zárlati áram ugye a szűkítésben fog megszakadni, ott van kis  
> anyagmennyiség,
> és nem tud ugye hő elmenni nagy áramoknál rövid idő alatt. Viszont a  
> névleges
> áramoknál jobb az ábra, mert a lapos réz vagy ezüst nagy felületű, és a
> szűkületből a fém anyaga is szépen tudta elfelé vinni a hőt, és a  
> kvarchomoknak
> átadni. Ezek a biztik persze specifikált i2t-vel rendelkeztek.
>
> Nagyobb ellenállású anyag azért nem jó, mert  már a névleges áramtól  
> melegszik,
> illetve nem melegszik, ha nagyobb a keresztmetszet. Na de ha az nagyobb,  
> akkor a
> kiolvadási idő is megnő, mert az ötvözet fajhője kb ugyanott van... Az  
> lehet,
> hogy korrózióvédelmi okokból a huzal pl ezüstözve van.
>
> Vannak olyan pl üvegbiztik, amiknek a huzalja közepén van egy kis  
> ónpötty. Ennek
> az a szerepe, hogy kiolvadáskor több megszakítási pont legyen egyszerre.  
> Ez nem
> befolyásolja a kiolvadási i2t-t zárlat esetén.
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]



-- 
Az Opera forradalmian új levelezőjét használva: http://www.opera.com/mail/



More information about the Elektro mailing list