[elektro] Hova, mekkora biztit szoktatok..

[jhidvegi]

elight wrote:
> Igazából valami kolvadási görbére ,
> vagy karakterisztikára lenne szükségem,
> mint gyakorlati adat...

Jó, az akkor nem elméleti.
Nem lehet, hogy vannak olyan biztik, amiknek az adatai hozzáférhetőek? Persze 
gondolom ezek nem olcsók, pl drága kéziműszerek ampermérő részében vannak 
ilyenek.

Azt az i2t elvet érdemes azért meggondolni, ha másért nem, hogy tudd, hogy ha 
egy adott helyen mi az ábra, abból lehet más helyre is számolni.

Pl ha ez az exponenciális kondifeltöltőáram van, aminél az i2t ismert R és C 
esetén kb úgy alakul, hogy 2/T*imax^2, ez már olyan, hogy akár görbesereget is 
produkálhatsz hozzá, de direktben is lehetne számolni.

Ha kicsit belehelyettesítgetek ezt-azt, pl hogy imax=U/R, meg hogy T=RC, az jön 
ki, hogy
i2t=2/RC*u^2/R^2 = 2u2/(C*R^3), amiből az látszik, hogy a soros ellenállás 
drasztikusan csökkenti a bizti kiolvadási esélyét. Ha ilyen meredek az 
összefüggés, akkor tehát ellenállással be lehet állítani a dolgokat, méghozzá 
nem sorozatos biztikilövésekkel, hanem pl úgy, hogy fogsz egy nagyobb 
ellenállást, azon át feltöltöd a kondit a biztin át, semmi nem történik, akkor 
fogsz egy kisebbet, azzal is... és meg fogod találni azt az ellenállást, amitől 
kinyekken már a bizti. (Az a bizti, amivel szeretnéd az áramkört biztosítani).

Innen az ellenállással visszább lépsz, és azt használod. És csak 1 biztit lőttél 
ki!!! Persze nincs akadálya még 1-2-t kilőni a biztonság érdekében, annál 
pontosabb adathoz fogsz jutni.

A biztik anyagáról: nem célszerű ötvözetet használni. Minél jobb 
vezetőképességre van szükség. Profi, nagyáramú tirisztorvédőkben pl ezüstlemezt 
alkalmaztak, sőt, volt a lemezekben némi beszűkítés, aminél az volt a cél, hogy 
a zárlati áram ugye a szűkítésben fog megszakadni, ott van kis anyagmennyiség, 
és nem tud ugye hő elmenni nagy áramoknál rövid idő alatt. Viszont a névleges 
áramoknál jobb az ábra, mert a lapos réz vagy ezüst nagy felületű, és a 
szűkületből a fém anyaga is szépen tudta elfelé vinni a hőt, és a kvarchomoknak 
átadni. Ezek a biztik persze specifikált i2t-vel rendelkeztek.

Nagyobb ellenállású anyag azért nem jó, mert  már a névleges áramtól melegszik, 
illetve nem melegszik, ha nagyobb a keresztmetszet. Na de ha az nagyobb, akkor a 
kiolvadási idő is megnő, mert az ötvözet fajhője kb ugyanott van... Az lehet, 
hogy korrózióvédelmi okokból a huzal pl ezüstözve van.

Vannak olyan pl üvegbiztik, amiknek a huzalja közepén van egy kis ónpötty. Ennek 
az a szerepe, hogy kiolvadáskor több megszakítási pont legyen egyszerre. Ez nem 
befolyásolja a kiolvadási i2t-t zárlat esetén.

hjozsi