[elektro]

[Charles Hoss]

Xorn írta:
> 2009/8/31 Acs Gabor <agabor at electrodesign.hu>:
>   
>> Igaz, hogy Pesten, de teljesen a zöldben nőttem fel. Soha, semmilyen
>> allergiám nem volt, aztán 28 évesen kipucoltam egy kéményt, amiből
>> váratlanul kizuhant rám egy embernyi magasságú korommennyiség a
>> kéményből. Még aznap mindenem feldagadt, a szemem környéke, még a
>> fülcimpám is a sokszorosára. Azóta vagyok parlagfűre, feketeürömre, és a
>> kézbőröm szinte mindenre allergiás. Épp így nyár vége felé történt,
>> szerintem valami erős keresztreakció lehetett. Mint amikor valaki nem
>> allergiás, de egy helyen belélegez egy csomó macskaszőrt, és ezzel
>> egyszerre megcsípi egy darázs, és majdnem belehal.
>>     
>
> Anno edesanyam egy komplett tervezoiroda, kb. 50 ember fonoke volt.
> Nem eppen szignifikans minta, de azert elgondolkodtato, hogy 1987-ben
> a "semmibol" egyszerre csak 3 embere lett parlagfuallergias. Sem
> korban, lakhelyben, nemben stb. nem volt kozottuk lenyeges egybeeses,
> amire ez foghato lett volna.
>
> Edesapam 1988-ban halt meg, prosztatarak, utana mutet, majd a mutet
> utani intenziv kezelesen orvosi muhiba kovetkezteben. 1986 tavaszan a
> hetvegi hazban jartak edesanyammal, amikor jegeso esett. Azt a
> megjegyzest tette akkor: Nezd, milyen furcsa, orso alakuak ezek a
> jegek, mintha radioaktiv eso lenne.
>
> Veletlen? Lehet. De az is, hogy nem. Sok mas embertol is hallottam
> azota, hogy eppen pont veletlenul 1987-ben tort rajta ki eloszor az
> allergia.
>
> Best regards,
> Andy
>   

a pajzsmirigyrakok statisztikaja is brutalisan megugrott akkoriban - 
azota sem tert vissza az elotte mert ertekekhez .

bye
dexter