[elektro] Klima v2.0

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> 20 fokon 20mbar,
> 25 fokon 30mbar,
> 30 fokon 42mbar korul van a forraspont.

aha. Így akkor tudom már tesztelni ezt a vákuumszivattyút. :-)

>> akkor is tudnám savmaratni: salétromsavval kell. Nem csak fémtiszta
>> lesz, hanem fényes is.
>
> A klimacso is fenyes :-)

Mert salétromsavval marják. :-)

> Vekony csoben nagyobb az aramlasi sebesseg, de kart nem okoz ha oda is
> teszel. Mindenesetre a haztaji klimaknal szokasos rendszerekben nem
> kell egyik agba se.

Ez az, szerintem sem. Amúgy a vékonyban mitől lenne nagyobb az áramlási 
sebesség? Ott folyadék szokott menni, a vastagabban pedig gáz. Nem 
tudom, milyen sűrűsége van ennek meg annak, de nekem rém gyanús, hogy a 
gáz oldal nagyobb áramlási sebességű. Tömegáramra persze azonosak.

> Akkor kell, ha sok fuggoleges cso van, es lehet szamitani kis
> terhelesre, amikor nagyon kicsi az aramlasi sebesseg.

Értem. De ez csak akkor állhat elő, ha inverteres klímája van valakinek 
(ha kicsikről van szó). Ha nem az, akkor az áramlási sebesség nem tud 
kicsi lenni, mindig annyi, amennyi. Vagyis igen, tud, ha nagyon nagy a 
nyomáskülönbség, tehát a teljesítmény, amikor a kompresszor hülyére 
dolgozza magát....
De akkor is úgy vélem, hogy ahol a gáz elforr (legyen ez alul), ott 
habzik, mint a fene, és ez a hab kitart messze 5m-en túl is. Onnan 
sejtem, hogy amikor az üzembehelyezések történtek nálam, akkor az autós 
szelepen kellett ugye kikergetni a nem odavaló gázt a rendszerből. Ekkor 
a kültériből jön a gáz a másik sarokszelepen át, megy (nálam) 5 métert a 
beltériig, ott azt körbejárja (legalább plusz 4 méter), majd újabb 5 
méter az autós szelepig, és még itt is megjelent az olajos hab. Miután 
az odatartott kupak hangján hallottam, hogy ez már a töltet, és még 
eresztettem belőle valamennyit. Amikor ez a trutymák jött belőle, akkor 
abbahagytam.

> Tudom, de most arra reagaltam, hogy letezik ilyen elven mukodo
> hollandi kemeny rez anyagbol (apa-anya) es jol tomit, tehat szerintem
> nincs ertelme a lagy rezcsovet peremezes utan lagyitani, nem
> kemenyedik fel annyira.

Ja, hogy erre gondoltál. Okés. Én csak tapasztaltam (sokszor kell rézzel 
dolgoznom), hogy a réz hajlamos felkeményedni. Ha sikerül neki, és nincs 
eléggé megtépve a kötés, akkor lehet, hogy nem enged mindenütt a réz, 
nem kenődik szét teljesen, és ereszt.
Úgy lehet biztosra menni (feltéve, hogy a hollandi és ellendarabja 
tutira kemény, nem deformálódik), hogy addig húzom, amíg a felkeményedés 
abba nem marad, tehát a nyomaték. Ekkor ugye elkezd valami engedni, és 
reméljük, hogy a vörösréz perem. Ekkor még adok neki 10-20 fokot, és jó 
eséllyel már mindenütt szét fog kenődni, kellően megfolyik. Eddig ez be 
is jött. (20 ilyen kötést csináltam.)

>> meg, hogy mennyi a folyatószer. És kötve hiszem, hogy bárki tutira
>> eléri, hogy bentre ne jusson.
>
> Pedig ez a feladat.

Nem lehet befolyásolni. A folyatószer nem csak folyató, hanem dezoxidáló 
is. Tehát biztosítja, hogy az ezüst szétfusson a felületeken. Meglepne, 
ha bármilyen módon is sikerülne kilőni, hogy a forrasztás táján bárhova 
is eljusson.

> Nem csak hollandis megoldasok leteznek, van ahol
> mindent kemenyforrasztanak. Pl. a kompresszoron a csonkokat is
> forrasztani kell. Azt nem moshatod at vizzel.

Szerinem elmegy (nem számít) a bejutott folyatószer, nem foglalkoznak 
vele. Vagy lehet, hogy van olyan is, ami kifejezetten erre való, sehol 
nem oldódik, illetve jól megmarad a helyén, nem zavar senkit. Ha mégis 
valami elindul a csőben, ott a szűrő, az megfogja.

> A helyzet az, hogy ki is probaltam mar tobbszor, amikor a locsolasra
> hasznalt hosszu csovet akartam a kompresszorhoz hasznalni. Csomo
> ideig lehet fujkalni, es jon belole egy-ket csepp.

Ja, én nem slagra gondoltam, mert ahhoz, hogy ott legyen elég 
légsebesség, valami több m3-es tartályból vastag csövön kell neki adni a 
levegőt. Biztos legalább fél collos volt, a sűrített levegő meg a 
legnagyobb lefúvó pisztoly esetén is kb 3 mm-es likon jön.

> Probaltam vizes jatek utan kiszaritani klima kondenzatort is, nagyon
> sokaig lehet nyomatni a suritett levegot.

De a melegítést nem próbáltad, ugye? Ha az egész mondjuk 120 fokra fel 
van melegítve, tutira nem marad ott egy csepp víz sem, főleg, ha még 
áramoltatva is van a levegő a csőben.

> A paraban egyreszt nincs vizko, masreszt a benne levo para
> osszehasonlitva azzal amennyi vizet beletoltesz elegge nem
> ugyanannyi.

Nem jó az összevetés. A végén maradó vizeket kell összevetni.
Fura, hogy a bejutott, valszleg nem mikroszkópikus mennyiségű 
folyatószer fölött szemet hunysz, a bentrekedt víz kiszárítása után 
netán bennmaradt nanogrammnyi vízkő meg ennyire zavar. :-)

> Az a helyzet, hogy a hutestechnikaban ezt a preciz
> megoldast hasznaljak, mert az a cel hogy a draga rendszer sokaig
> mukodokepes maradjon. A rendszerbe bekerulo szilard idegen anyagok
> (sorja, por, vizko, reve, folyasztoszer maradvanyok) mind a
> kompresszor elettartamat csokkentik.

Világos. De mi az a precíz megoldás? Mitől precíz?

> Ha az eletben egyszer egy darab csovet meg kell toldani, nem mondom
> hogy nem lehet, de ha valaki mondjuk ossze akar rakni egy rendszert,
> akkor erdemesebb a megfelelo technikat hasznalni es tisztan dolgozni.

A forrasztás az tiszta?

> Vannak elemek amit nem lehet atmosni, pl. a kompresszort, a TXV-n,
> kapillaris csovon meg nem mennek at a nagyobb darab (>0.2-1mm)
> hulladekok...

Lehet. Ezekkel valszleg másképp kell bánni. Amúgy, ha ezek is 
keményforrasztva vannak, akkor nem is tudom, mi az akadálya, hogy ezek 
is ki legyenek mosva, sőt, savazva utána, hogy tükrös legyen mindenütt 
belül. A víz átjut még sokkal kisebb lyukakon is. Amit felold, az is. 
Sorja meg egyéb szilárd szemét meg mitől lenne itt?