[elektro] Labortap V/A kijelzo muszer

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

>> Nem a sönt mérete a követendő, hanem a söntjel mérete miért nem jó,
>> ha 60mV körüli?
>
> Miért ne lenne jó?
> Egy szóval nem állítottam, belém akarod magyarázni, hogy ha csak 1A
> folyik akkor 2V áramjelet választok hogy 2W-on belül legyek. Szó
> nincs erről.

:-) Vedd visszavágásnak, mert te meg azt akartad látszólag (?) 
belémmagyarázni, hogy nekem csak a söntnek kinéző söntök jók. :-)

> Hat, van ugye kimeneti szuro, az is fazist tol, a terheles is
> akarmilyen is lehet, nem annyira nehez elintezni egy kis oszcillaciot
> (vagy inkabb egy
> marek FET-et) :-)

Lehet. Nekem az a tapasztalatom, hogy a lengés akkor jön létre, ha több 
időtag kerül be a szokásosnál, vagy nagyon extrémek a viszonyok. Nálam 
az áramszabályozó az elsődleges, és fölötte van a fesz-szabályozó. Tehát 
lengés nemigen áramban szokott jelentkezni (áramgenerátoros üzemben), 
hanem feszben, akkor is olyankor, ha szinte nincs áram, vagy nem szinte, 
tehát üresjárásban. De ez is inkább korábban, mára már valahogy sikerült 
kivédeni ezt is.

> Pedig nem ezt allitottam, nem irtam hogy 1 pontot kell kijeloni, es
> azt se hogy mindent egy helyre kell. Azt irtam hogy at kell gondolni.

Akkor jó. :-)

> Mi ebben a misztikum?
> Pontosan azt hivjak egy szoval foldhuroknak, ha nem arammentes egy
> jelvezetek, pontosabban idegen aram folyik rajta, megha nem is
> foldvezetekrol van szo. Csak hogy ne kelljen igy 3 mondatban
> korulirni,

A minsztikum abban van, hogy a laikusabb sorstársak földhurok alatt 
általában azt értik, hogy valami valahol le van földelve, az össze van 
kötve valami mással, ami máshol is le van földelve. És senki nem 
foglalkozik azzal, hogy ezek most jelvezetékek vagy mifenék.

> Ha van egy merokor meg egy teljesitmenykor, mindketto egy kozos
> tapegysegbol kapja a GND-jet, majd az also oldalon levo sontrol a ket
> madzagot atviszed a meropanelre, ahol egyszeruen akarod feldolgozni a
> jelet: szepen osszekotod a sont "-" pontjat a GND-vel, a "+"-t egy
> OPA-ra kotod. Maris megvan a foldhurok.

Na igen, de én ilyet nem csinálok! :-) Ha így definiálod a földhurkot, 
akkor rendben van.

> Nincs ebben semmi misztikum, es allitom hogy mindenki allitott mar
> elo ilyen kapcsolast. Olyannyira, hogy pl. autohifi-ben szarnak bele,
> nincs is
> ertelmes megoldas a kikuszobolesre (csak levalaszto trafo).

Na igen. Nem értek az autóhifihez, de ott aztán jól tettenérhető ez a 
földhurok téma, hogy mennyire nem vágják. Pedig tutira megoldható, hogy 
zavarmentes legyen a jelátvitel, trafó nélkül is. Nem az szokott a fő 
gond lenni ebben a témában, hogy van egy árnyékolt madzag, és az 
árnyékolás is végülis jelvezeték?

>> Az utóbbi olyan veszett nehéz ügy?
>
> A differencialis?
> Nem veszett nehez, csak joval noveli a szukseges alkatreszek szamat,

hát lehet. De ha nem műxik jól másképp, akkor mit lehet csinálni? Ha 
ilyesmi helyzetbe kerülök, megteszem, hogy az a kanóc, ami jelvezeték, 
de mehet rajta másféle áram is, akkor egyszerűen bazi vastagra 
választom, olyanra, hogy elszörnyülködik, aki meglátja. :) Akár 4-6 mm2 
is belefér, hiába csak mA-ek folynak rajta.

> es altalaban egyszerusit az ember ahol tud. Lehet hogy a nem-diff
> jelet csak
> meg kene merni egy A/D-vel, diff mereshez kellene egy plusz OPA, de
> mondjuk azon a panelen csak szimpla tap van, egy GND kozeli par mV-os

Nem kell plusz opa. Pl maradva az eredeti témánál az áramszabályozó az 
többnyire ugye egy műverősítő. Na annak nem kell egyik bemenetét se 
direktben leföldelni, máris megkaphatja a diffjelet. Jószerivel semmi 
plusz alkatrészt nem igényel. Akár több méteres kanócon is jöhet a 
söntjel beléje
árkon-bokron keresztül. Többnyire sima csavart érpárat használok. 
Kétféle színű kanócból magam csavarom össze, hogy ne kelljen méregetni, 
hogy melyik-melyik.

> Es? Jobb helyeken ezt elektronikai labornak hivjak.
> Egy kemiai laborban mit csinalnak? Fognak lottyoket, osszelocsoljak
> kemcsoben, kicsit fustol aztan beleontik valamibe. :-)
> Ez mitol labor az meg mitol nem?

Mindkettő labor, de a kémiaiban elég precíz kémiai méréseket csinálnak, 
nem igazán az van, mint kint az üzemben. Az elektronikai laborban detto. 
Pl egy laborműszer a régi fajtából 0,2%-os szokott lenni. Ezzel együtt 
persze volt ott másféle műszer is, szarabb, de azt nem hívtuk 
laborműszernek.

Nem attól labortáp szerintem valami, hogy a laborban van, hanem mert 
olyanok a paraméterei, vagy vmelyik szükséges paramétere. Ha van a 
laborban egy kombinált fogó, az nem laborkombinált fogó! :) (Miközben 
persze az ajtó, amin a laborba be lehet menni, az laborajtó. :-) )

Na jó, elfogadom, hogy mára más az ábra, megváltozott a nézőpont, a 
terminológia... ez van.

hjozsi