Labortap V/A kijelzo muszer

[Moczik Gabor]

jhidvegi wrote:
>>Hat nem neztem meg a rajzot tuzetesebben, de en ilyen kisebb
>>cuccokban ugy szoktam az aramfigyelo ellenallast meretezni, hogy max
>>2W-os ellenallas kelljen oda, ami csucsterhelesen se legyen forro :-)
> 
> Úgy tűnik, ez valami szokványos korlát, amit illik megközelíteni. :-) És 
> mi van, ha az egész kimenő teljesítény van ekörül?

Akkor nyilvan kevesebbre kell, ertelemszeruen ugy illene meretezni, hogy ne 
az aramfigyelo ellenallast kelljen taplalni. Egy 50-100-200W tapegysegnel 
nem olyan nagy gond az 1W plusz disszipacio, de pl. nehany A-re egy rendes 
professzionalis sontot berakni, csak azert hogy legyen aramlimit, elegge 
luxus, meg meretben sem az igazi.

> Legalábbis hű áramjelet. Az iduktivitásban ugye a hirtelen áramnövekedés 
> rengeteg plusz feszt hoz létre, tehát éppenséggel javul a reagálás. De 

Kapcsolouzemben azert elegge problemas, pl. ha sikerul elerni a fazistolas 
miatt a pozitiv visszacsatolast...

> Nem a feszosztó terhelése a lényeg, hanem hogy vannak kanócok, amik az 
> áramkörök fogyasztásának a hatására produkálnak fesz-eséseket. Na 
> persze, ha V nagyságrendű az áramjel, akkor nem probléma, de ha mV 
> nagyságrendű, akkor már igen. Ezért én a söntről, ami eleve ugye úgy 
> készül, hogy vannak ún. definíciós pontjai, onnan direktben csakis az 
> áramszabályozóra vagy bármire, ami az áramjellel bármit tesz, diretkben 
> vezetem a jelet úgy, hogy azon segédtáp áram vagy ilyesmi nem 
> folyhasson.

Ezt is at kell gondolni, mielott az ember nekiesik, hogy a kulonfele 
segedtapok GND pontjai hol legyenek osszekotve. Altalaban a tapreszben ahol 
okolszabalyszeruen ossze szoktak kotni, ott pont nem jo. Jelen esetben ha en 
csinalnam, akkor az arammero panelen lehetoleg kozel egymashoz lenne a 
referencia, a sont "-" pontja es az OPA osszekotve, tovabba minimum kis 
offset OPA-val kellene erositeni, az "eloszeretettel hasznalt" TL071/081, 
stb eleg szar ilyen helyeken.

> eszközöket használna az ember. Belátom persze, hogy ez 3A-nél nem olyan 
> fontos követelmény, vagy attól függ, mit akarnak a labortáppal csinálni.

Egy 3A-es tapot is el lehet baxni, ha csucsterheleshez mondjuk csak 100mV 
sontjel tartozik es foldhurok van.

Ezt meg egyszeru megcsinalni, a helyzet ott kezd komplikalt lenni, ha 
mondjuk 3 fuggetlen csatornas taprol van szo, es ehhez kell kozos kijelzest 
epiteni.
Vagy mondjuk egy keszulekben van 3 analog reszegyseg kozos tappal, es 
mindegyik a masik 2-vel is kell hogy "kommunikaljon", itt is el lehet 
szorakozni, hogy hol es hogyan legyenek a foldpontok, vagy mondjuk legyen 
inkabb differencialis atvitel...

> (Amúgy a labortáp, mint fogalom, nem feltétlen azt jelenti, hogy annyira 
> pontos áram-fesz jöjjön ki belőle, vagy ilyesmi. Pl az elektrokémiában 
> azt jelenti inkább, hogy az üzemi folyamatokat a laborban kis táppal 

Na jo, a tobbsegnek (elektronikaval foglalkozoknak) itt altalaban csak azt 
jelenti, hogy stabilizalt esetleg beallithato fesz (mert van fix is), van 
aramkorlat, es van valamilyen kijelzes.

-- 
((( Móczik Gábor  )))--((( E~Mail: pm-junk ~@~ progzmaster ~.~ hu )))
((( Skype: moczik )))