Re: Csöves erősítő + kivezérlésjelző

[András Kiss]

Sziasztok!

Bocsánat a késői válaszért!

Szóval köszönöm szépen mindenkinek a segítségét, úgyhogy inkább lemondok a
hálózatról.
Úgy emlékszem van egy olyan rádióm, amelyen gondolkodtam, hogy felújítsam-e,
vagy szétszedjem, eléggé romos állapotban van, lehet, hogy abból termelem ki
a trafót, ha működik. Így legalább még a kimenőtrafót is be tudom szerezni,
és a csőfoglalatokat is. Tehát, igen, szét szedem a rádiót inkább, és akkor
nincs probléma.
Az E, és a P csövek közt most -szerencsére- tudok választani. PCL86 és ECL86
is van itthon, az nem gond, viszont PZ86-ot még nem láttam.
Tehát a két erősítő csövet ki tudom cserélni nagyobb fűtésűre, de a
varázsszemeket nem.
Viszont akkor ha trafózok, akkor csak E cső jöhet figyelembe, mert ha jól
emlékszem annak a rádiónak olyan a trafója, hogy két 6,3V-os leágazása van a
fűtéshez, és két 250V-osa az anódfeszültséghez, így ez tökéletes lesz, ha
működik.

Kedves Sándor!
Hétvégéig szeretnék egy kis türelmet, mert ezt az említett trafót csak
hétvégén tudom elhozni, így ha nem műkdöik, akkor tudok élni a
felajánlásoddal. (trafó)

Kérdeztétek, hogy miért nem csinálok neki kapcsoló üzemü tápot?
Mert ezt igazából nem nagyon értem. Ez egyben van a kivezérlésjelzővel?
Ezekkel a +12V-tokkal mit kell csinálni? Az be, vagy kimenő feszültség? A
+220V-ra itt mit lehet kötni? Trafót, vagy hálózatot? (bocsánat, ha
hülyeséget kérdezek!)
Azért sem jó, mert a nyákot már elkészítettem, és már csak a beüzemelés van
hátra.

Üdv:
András





SZIGETI Szabolcs <szigi at ik.bme.hu> írta, 2007.09.24.:
>
> Hali!
>
> Voltak még az U-s csövek (meg persze még az egész abc mindenféle
> fűtőfeszre
> és fűtőáramra), 100mA-rel.
> Főleg az "univerzális" (egyen és váltóáramról is menő) rádiók voltak sorba
> kötött csőfűtéssel, meg valami bika ellenállással, amivel a fennmaradó
> feszt
> disszipálták. Aztán ha volt 110-220 váltási lehetőség, akkor mindenféle
> soros párhuzamos és egyéb átkapcsolásokkal variáltak.
>
> Rádióknál nem volt túl előnyös a soros fűtés, mert nem volt annyi cső,
> hogy
> kiadja a hálózati feszt, így ellenálláson, esetleg izzólámpán kellett a
> maradék feszt ejteni. TV-kben más volt ahelyzet, több cső volt, meg
> rendszerint nagyobb fűtőteljesítményűek is, össze lehetett sakkozni a
> 220-at
> (esetleg félhullámú fűtéssel  stb.) de gondot tudott okozni a fűtés/katód
> szigetelés és a potenciálkülönbség.
>
> De ahogy mondod, U, P csövek soros fűtéssel, E csövek párhuzamos fűtéssel
> (rendszerint, devan sok kivétel).
>
> A TV egyébként érdekes kérdés, mert elméletileg lehetett volna hálózati
> trafó, amivel akár a sorvégfok nagy tápigényét is ke lehetett volna
> elégíteni, mégis a világ afelé ment, hogy direkbe a hálózatra, a
> sorvégfokot
> meg olyan trükkös, amilyen, boosterdiódával és társaival.
>
> Gyanítom, hogy ez olcsóbb és egyszerűbb, a tömeggyártásban ez nagy úr
> szokott lenni.
>
>
> Szabolcs
>
>
> >> Amennyire tudom, ezt régen a tv-knél alkalmazták, ott voltaksorbakötve
> a
> >> fűtések és az ment a hálózatról közvetlenül. De monjduk egy tv-nél nem
> is
> >> nagyon volt mit elválasztani a hálózattól, a kimenetet, meg ha volt,
> >> trafóval elválasztották (hang kimenet, régen más nem volt nagyon a
> >> tv-ken..)
> >
> >Úgy rémlik, kétféle elterjedt cső volt, az egyiknek 6.3 V fűtőfeszültség,
> a
> >másiknak 300 mA fűtőáram kellett, E illetve P volt a típus első betűje.
>
>
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
>



-- 
Üdv: András