Re: Csöves erősítő + kivezérlésjelző

[SZIGETI Szabolcs]

Hali!

Voltak még az U-s csövek (meg persze még az egész abc mindenféle fűtőfeszre 
és fűtőáramra), 100mA-rel.
Főleg az "univerzális" (egyen és váltóáramról is menő) rádiók voltak sorba 
kötött csőfűtéssel, meg valami bika ellenállással, amivel a fennmaradó feszt 
disszipálták. Aztán ha volt 110-220 váltási lehetőség, akkor mindenféle 
soros párhuzamos és egyéb átkapcsolásokkal variáltak.

 Rádióknál nem volt túl előnyös a soros fűtés, mert nem volt annyi cső, hogy 
kiadja a hálózati feszt, így ellenálláson, esetleg izzólámpán kellett a 
maradék feszt ejteni. TV-kben más volt ahelyzet, több cső volt, meg 
rendszerint nagyobb fűtőteljesítményűek is, össze lehetett sakkozni a 220-at 
(esetleg félhullámú fűtéssel  stb.) de gondot tudott okozni a fűtés/katód 
szigetelés és a potenciálkülönbség.

De ahogy mondod, U, P csövek soros fűtéssel, E csövek párhuzamos fűtéssel 
(rendszerint, devan sok kivétel).

A TV egyébként érdekes kérdés, mert elméletileg lehetett volna hálózati 
trafó, amivel akár a sorvégfok nagy tápigényét is ke lehetett volna 
elégíteni, mégis a világ afelé ment, hogy direkbe a hálózatra, a sorvégfokot 
meg olyan trükkös, amilyen, boosterdiódával és társaival.

Gyanítom, hogy ez olcsóbb és egyszerűbb, a tömeggyártásban ez nagy úr 
szokott lenni.


Szabolcs


>> Amennyire tudom, ezt régen a tv-knél alkalmazták, ott voltaksorbakötve a
>> fűtések és az ment a hálózatról közvetlenül. De monjduk egy tv-nél nem is
>> nagyon volt mit elválasztani a hálózattól, a kimenetet, meg ha volt,
>> trafóval elválasztották (hang kimenet, régen más nem volt nagyon a
>> tv-ken..)
>
>Úgy rémlik, kétféle elterjedt cső volt, az egyiknek 6.3 V fűtőfeszültség, a
>másiknak 300 mA fűtőáram kellett, E illetve P volt a típus első betűje.