futesaramok volt Re: termosztat

[jhidvegi]

Erdos Zoltan wrote:

> Itt a betonvas nagy aramokkal jatek latszik jonak, persze szepen
> meghegesztve leontes elott, nem csak taknyolas..:-)

Aha, szóval ez a járda még nincs kész? Akkor gondold meg a fűtőkábelt!

Ez valami olyan, mint egy normál mtk kábel pofára, max kicsit mackósabb 
(netán szilikon vagy teflon) szigetelése van, és szintén be lehet önteni 
a betonba. Az a baj csak vele, hogy ha elszáll, akkor annyi.

> en is szamolgattames nekem is soknak tunik a szukseges teljesitmeny,
> de raadasul a betont is kell tuteni picit, mert kulonben a fagyas
> csunya dolgoat muvelhet

Nem, a betont meg lehet fagyállóra csinálni. A fűtésnek csak annyinak 
kell lennie, hogy a beton felülete nulla fölött legyen, az is csak 
akkor, amikor muszáj olvasztani. Vagy folyamatosan akarod nulla fölött 
tartani? Mert akkor gatyórámenési problémák lépnek fel. :-)

> (ha mar felette olvasztunk) ez egy epulet
> elott sorban a parkolok..  elzavartak mindenkit, akivel telen havat
> lehet lapatoltatni, most szivni fognak..

Szóval a lapátolásnak voltak akadályai, ezért kellene ezt az egészet 
megcsinálni?

> szoval az aramok:
> a 3*20A az 220-ra vonatkozik..

Igen, és ha van ennyi, az lenne kb 20*230*3=23,8kW.

> novekszik) igy a kis fesz sacc/kb 10v korul lehet, az aram viszont
> mindjart 400A korulre jon ki.. az meg mar durva hegesztoaram..:-)

Nincs azzal semmi baj. A lényeg, hogy a betonvashoz kell igazodni. Ki 
kell számolni, hogy milyen pl vashálót lehet berakni, az hány szálból 
áll.... és kijön, mekkora áramnak muszáj lennie. Valszleg a legvékonyabb 
lesz a nyerő, de ezt csak érzésre mondom. A végeknél viszont be kell 
rakni valami állat keresztmetszetű laposvasat, ami kihozza a párhuzamos 
szálak áramát. Pl létezik 10x40-es meg talán 50-es is, az már elégnek 
tűnik. De ezt is át kéne számolni. Oldalt kijön, vége megfúrva, 
leónozva, oda már lehet rézkábelt kötni rendesen felsaruzva. 3-400A-re 
legolcsóbb 2 paralell 50-es, kábelt használni, de ha a feszesés is 
rosszul jön ki (távolságfüggő dolog), akkor inkább vastagabb szimpla 
kábelt, 120-asat vagy 150-eset. (A 95-ös nem jól viseli a 400A-t, bár 
fagyban... )

> lehet, hogy a fajlagos ellenallas es keresztmetszet megenged nagyobb
> feszt is, (mondjuk 20-30v fole nem szivesen mennek, mert feljonnek a
> foldigilisztak, aztan a fesz novelesevel a banyaszok is (es jol

:-))) Úgy lehet számolni, hogy ha a nagyáramú oldal szabad potenciálú 
(annak kell lennie), akkor a három szakasz fesze egy mondjuk 20V-os 
szekunder tekercsfesz esetén kisebb, mint 12V-ot jelent a nagy távoli 
föld és bármely pont között. Persze váltóban, aminek a csúcsértéke ugye 
kb 16V. Szerintem nem vészes egy járdánál. (Talán még egy kertészetben 
se lenne vészes).

Ekkor persze mingyá lejjebb jön az áram, ahogy írod is. De ehhez 
szerintem már nagyon vékony vas tartozik.

Abból kell kiindulni, hogy kell egy kb 1W/dm2. Adott a négyzetháló 
rasztermérete. Tegyük fel (csak az elv láttatásáért), hogy pont 10 
centinként van a vas. Ekkor tehát a vas minden 10 centijében kell 
keletkeznie egy wattnak függetlenül attól, hogy milyen vastag. Minél 
vékonyabb, annál nagyobb lesz a vas-beton közti hőáramsűrűség, tehát nem 
lehet lefelé akármennyire lemenni.

A fajlagos ellenállása durván 6-szor akkora, mint a rézé.
Valamint írod, hogy a járda hossza 25 méter, ennek a harmada kb 8, erre 
engedünk rá 20V-ot, az 10 centinként 0,25V, ebből kell kijönnie az 
1W-nak. Vagyis ez 4A-es áram, 0,062 ohm körüli ellenállás. Ez meg egy 
0,16 mm2-es vashuzalt jelent. :-) Vagy rohadtul elszámoltam valamit.

Ha meg nem, akkor a legvékonyabb betonacéllal számolva (talán még 4-es 
háló létezik), tök más áramokkal és feszekkel kell dolgozni.

A 4-es drót keresztmetszete 12,6 mm2. A 10 centis darab ellenállása 0,8 
milliohm. Ezen 35A tud 1W-ot generálni. 6 méteren van ekkor 60 darab, az 
már 2 kA, nem jó. :-)

Viszont lehet, hogy meg lehet osztani, mondjuk 6 db 1m-es sávra, ekkor 
350A jut egy sávra. És nem szabad az egész járdát keresztben 
összevasalni.
Talán jobban jön ki 4 felé osztani, azt jól "el lehet kötni" a végeknél, 
ez jelentene 500A-t, cserébe kisebb feszt, és a betáp egy helyen volna, 
nem kellene rézkábelt 8m-en vezetni.

> Az nem rossz tipp, hogy sima
> trafo es a primer oldalt kapcsolgatni.. meggondolom.. de ekkora
> traffancs is tud akkora ivet huzni, hogy elobb utobb besul az
> erintkezo..

Mitől? A 20A-től? Ne már! De nincs akadálya szabályozottá tenni, meg a 
lágyindításnak sincs akadálya, meg olyan dimmer alkalmazásának, ami pont 
a megfelelő fázisszögben kapcsol, és tranziens nélkül elintéz minden 
bekapcsolást. Bármit is csak azért kell elkövetni, hogy a kismegszakítók 
ne verjenek le.

> a tetovel az a bibi, hogy alatszo, lexan, alu kerettel es valami
> mediterran feeling miatt (vekony keretek) rendesen alul van
> meretezve... gondolom a mult evi tel alapjan mereteztek.. szoval ott
> nem is tudom, hogy lehet futeni, mert azert atlatszonak is kene
> maradni..

Akkor rém egyszerű, nem is villannyal kell fűteni, hanem rendesen, 
gázzal (ha azzal van eleve a fűtés) az alatta lévő légteret kell 
felfűteni bármivel. Radiátorral, ventillátoros légáramoltatással... Ez 
jóval olcsóbb, mint a villany.

> az eresz jo kerdes.. allitolag, ha befagy, az olvadaskor az osszes le
> a vakolatot rombolja..  es gazdasagossagi szamitasok szerint olcsobb
> futeni, mint ujravakolni...

Miért, hogy van ez kivitelezve? Biztos, hogy az olvadék nem lefolyni 
akarna? Valami hülyén elkészített rejtett csatorna?

hjozsi