Fali lámpák: földelés

[Antal István]

jhidvegi írta:
> András Kiss wrote:
>
>   
>> Egyébként nem teljesen értem. Ha valaki fürdik, csukva van az ablak,
>> nagy a pára, (már a tükörben sem lehet látni magamat) és valahol
>> kicsapódik a lámpában, akkor hol leszek veszélyben? Ha megfogom a
>> lámpát?
>>     
>
>
>   

>  Vagy támaszkodsz 
> valamint, pl vízcsapon. Elég egy pillanatra.
>   
Jobb esetben(?) ráz a vízcsap. Nedvesen, nagy testfelület esetén igen 
kis feszültségek elegendőek, hogy rázzanak. A régi szabvány ismert olyan 
fogalmakat, hogy melegpadlós ill. hidegpadlós helyiség. A melegpadlósba 
mivel szigetelt felületről van szó, nem is kellett védőérintkezős 
dugalj. No ebben az esetben működik az EPH rendszernek az a fele, ami 
külső pl. zárlat megszakítási ideje, villámcsapás potenciálemelkedés 
okoz. Talán egy érdekesség: védőföldelés esetén, ha az érintési 
feszültség nem éri el az 50 V-ot, a túláramvédelemnek nem is kell 
leoldania! A nullázás, mint érintésvédelmi mód sem alkalmazható 
mindenütt: van külső és belső feltétele. A külső, hogy az 
áramszolgáltató is ilyen érintésvédelmi módot használjon (ma már szinte 
kizárólagos), a belső pedig gyakorlatilag az EPH rendszer kiépítése. Az 
EPH rendszer sarkalatos pontja, hogy minden egyenpotenciálra hozandó 
testet egy pontban kötni össze, és ez kötendő össze a bejövő 
nullavezetővel. Jele TN-CS. Ma már nagy jelentősége van ennek. Egy 
példa: PC tápegység zavarszűrése, két kondi a bejövő mérges vezetékekre 
és egy közös pont, ami a házzal van összekötve. Nincs EPH, csíp a PC, 
mikró sütő stb.
> Az a dolog, amit Antal István írt, hogy egyenpotenciálra hozni az összes 
> fémholmit a fürdőszobában, nem kamu dolog ám! Ha ez rövid úton megvan, 
> akkor nem érhet baj még villámcsapáskor sem. Ha ugyan le van minden 
> földelve (védővezetőre kötve), akkor még megeshet, hogy kapsz 
> kisebb-nagyobb áramütést.
> Miért is?
> Mert mondjuk a kád le van földelve úgy, hogy elmegy egy kanóc onnan 
> egészen az óráig. Meg a lámpa is ugyanígy.
> Na most, ha a lámpát éppen fogod a kádban állva :), és ekkor a lámpa 
> testzárlatossá válik bármiért, akkor kapsz egy jó kis 110-130V közötti 
> naftát egy pillanatra, amig le nem old a kismegszakító.
>   
Érintésvédelmi mérésnél vizsgáljuk azt, hogy az adott hurokimpedanciából 
mekkora a biztosító leoldási ideje, gyakorlatilag ez dönti el, hogy az 
érintésvédelem jó e. Tehát ez az általad említett fesz tüske 
mindenképpen létrejön. Elkerülése: EPH.
Ja egy fontos: említettétek a FI relét avagy ÁVK-t. Nem érintésvédelmi 
mód!!!
Sztori. Felvonulási területek energiaellátásához előírt az ÁVK 
alkalmazása. Van rajta egy próbagombocska. Érintésvédelmi 
felülvizsgálatot évente kell(ene) csinálni, az ÁVK-t pedig havonta. 
Munkavédelmi ellenőrzés, jelenlevő főnöknek szegezett kérdés: szokták e 
havonta ellenőrizni az ÁVK-t.
-Persze, hogy szoktuk!
-Hol vannak a jegyzőkönyvek(!) róla?
-Izé...
-Bírság!
Apisti
> Ettől elrántod a kezed, esetleg elveszted az egyensúlyodat, tanya, 
> baleset, kórház. Pedig csak kiszálláskor megkapaszkodtál a lámpában. :-)
>
> hjozsi 
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
>
>  _____________ NOD32 2411 (20070721) Információ _____________
>
> Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
> http://www.nod32.hu
>
>
>
>