Klima meretezes

[jhidvegi]

Nagy Jojart Janos wrote:

>> A klímásnak csak egy ponton van módja nyomást mérni.
>
> ??? Na annak semmi ertelme.

Szerintem sem, hacsaknem szétszedi az egyik csatlakozási pontot. Nincs 
kialakítva méropont, csak az egyik csonél, méghozzá a vastagabbnál, 
tehát a gáz oldalon.

> Tudni kell a kompresszor elott es utan a
> nyomasokat. Autoban az elparologato ket portjan vannak a csatlakozok,
> itt tortenik meg a kiurites, a feltoltes, majd uzemi allapotban a ket
> nyomasertek merese.
> Ezt igy csinaljak autoknal is. Bemegy egy adott mennyiseg, majd
> nyomasmeresekbol megallapitas, hogy a mert nyomasertekek benne
> vannak-e a megadott hatarok kozott. Ha szukseges, plusz gaz hozzaad,
> ha netan sok, kivesz.

Végülis lehet, hogy ez így értelmes.
Na gondolkozzunk. :-)
A kompresszor ugyanis mit is csinál? A gáz halmazállapotú töltetet 
összesuríti, és még mindig gáz alakú marad, csak forró és nagy nyomású.
Ez átáramlik a kondenzátoron, ami lecsapatja hutéssel, lesz belole már 
nem olyan forró folyadék. Ez környezeti tényezoktol is függo 
homérsékletu.
Ezután bejut valami tartályfélébe, ahonnan átmegy egy kapillárison, 
aminek a túloldalán a szívóoldali nyomás van. Tehát itt erosen 
párologni, forrni fog, ettol lehül, és sok hot vesz fel a környezettol. 
Persze a ho zömét csak a másik hocseréloben, az elpárologtatóban veheti 
fel, ettol a hotol az egész elforr, és ott találja magát a kompresszor 
szívóoldalán, mint hideg gáz.

Próbálom kitalálni, mitol függenek a nyomások.

Az a fontos a gáz mennyiségét illetoen, hogy mindig legyen a 
kapillárisban és elotte folyadék. Ha az eltunik, akkor persze baromira 
lecsökkenhet a nyomás, mert a kapillárisban a gáz simán át tud fújni, 
nem lesz minek párolognia. Ezt vessük el.

Belülrol azért csak nem ismerem eléggé a szerkezetet. Tegyük fel, hogy a 
kapilláristól visszafelé folyadék van a kondenzátor egy adott pontjáig.

Ahogy növelem a töltet mennyiségét, más lehetoség nincs, mint hogy a 
nagynyomású oldalon a goz-folyadék határa egyre közelebb legyen a 
kompresszor nyomó oldalához, ami azt jelenti, hogy egyre forróbb részen 
kell lennie még folyadéknak. Ez meg csak úgy lehet, hogy a kompresszor 
nyomóoldala kell egyre nagyobb nyomású legyen, mert a forróbb helyen 
csak nagyobb nyomáson tud kondenzálódni a töltet.

Ha így nézzük, valóban úgy tunik, hogy a töltet muködés közbeni pontos 
beállításával meg lehet szabni, hogy mekkora legyen a kompresszor 
teljesítménye, de ez biztosan függeni fog az adott homérsékleti 
viszonyoktól. Ha a hocserélot az egyszeruség kedvéért egy hosszú csonek 
képzelem, amin lemezek vannak, amit fúj a környezeti levego, akkor ennek 
a csonek a mentén a kompresszortól elfelé csökken a homérséklet. Más az 
ábra, ha 40 fokos levegoben kell lehülnie, mintha 15 fokosban. Hidegebb 
levegonél ugyanazt a nyomóoldali nyomást nagyobb mennyiségu töltettel 
tudja elérni a klímás, mint pokoli kánikulában, hiszen hidegben a 
kompresszorhoz közelebb alakulhat ki ugyanaz a homérséklet, tehát több 
lehet a folyadék térfogata a hosszú csoben.

Ha viszont egy tartály is van a kondenzátor után, akkor sokkal több 
folyadék fér be, amihez képest a cso térfogata akár jelentéktelen is 
lehet.
Mi van ekkor? Tegyük fel, hogy a kapilláristól a tartályon át a folyadék 
el se éri a kondenzátort. Lehetséges ez? Talán úgy, hogy a 
kondenzátorban keletkezik folyadék, mert le kell csapódnia a goznek, de 
annak nincs akadálya talán, hogy a tartályban a folyadékszint fölött 
legyen goz is, mint egy tágulási tartályban. A kondenzátorból a 
tartályba fölül mintegy becsurog a lecsapódott goz, átcsurog a goztéren 
bele a tartály medencéjébe. Az aljáról megy a kapilláriscsövön át a 
folyadék a párologtatóba.

Lehet, hogy az autókban nincs tartály, vagy a kicsi, vagy dugig kell 
lennie? Tehát maga a kondenzátor legalább részben a tartály is egyben, 
ezért kell nyomásméréssel muködés közben megszabni a mennyiséget? Mert, 
ha nem így van, hanem úgy, hogy a tartály gozterén át csurog le a lé, 
akkor nem fog függeni a nyomóoldali nyomás attól, hogy a tartályban 
mennyi a töltet.

Nna ez belátom, hogy elég fárasztó agyalás volt. Nekem megérte, mert 
végre belegondoltam. :) De a Te infóid nélkül sosem tettem volna meg 
talán. (És volt itt még több szöveg is, hogy mi van, ha változik a 
kompresszor fordulatszáma, meg inverter... de kitöröltem, így is nagyon 
fárasztó lehet.) Arra a következtetésre jutottam, hogy még mindig nem 
tiszta a dolog. :-)

hjozsi