Re: ho~méro~ referencia

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> nemondma nekem, hogy ha egy fazekat az aljan melegitek, akkor is
> ugyanolyan meleg lesz az alja es a teteje. kapasbol a tetejen van
> parolgas, az aljan meg gozkepzodes van.

Na persze, ha nyitott az edény, akkor a teteje hidegebb lehet. De ha van 
teteje, akkor telített goz lesz a folyadék fölött, ami nem párolgással kerül 
oda javarészt, hanem a forrásból.

Az egész egy kuktaként képzelendo el. Alul bemegy a ho, ami csak annyiban 
jelent ott melegebbet, amennyiben nagyobb a nyomás, ami miatt magasabb 
homérséklet tartozik az adott goznyomáshoz. De egy kis edénynél ez 
jelentéktelen.

A tetején kibugyog a vízbol ez a forró goz, aminek szintén ugyanannyi a 
nyomása, tehát a homérséklete is. Ezen a goznyomáson a vízfelszínen már 
nincs párolgás. Párolgás csak akkor lehetséges a felszínen, ha a felszín 
feletti goznyomás (parciális nyomás) kisebb, mint a víz felszín alatti 
nyomása. Na de nem kisebb, mert ott már nemhogy telített goz, hanem tiszta 
goz van, levego nélküli goz. Pont annyit fúj ki a fedo alól vagy a kukta 
szelepén, amennyi a folyadék alján keletkezik. Ezzel jön létre az 
energiatranszfer is. Ennyi goz elforralására fordítódik az az energia, ami a 
vízbe belemegy, kivéve azt a keveset, amit az edény a falán lead. Na ott 
tényleg lehet, hogy valami picivel hidegebb a víz, de olyan intenzív a forás 
miatti áramlás, hogy ez jelentéktelen kell, hogy legyen.

hjozsi