Litze huzal...

[Pál Balázs]

Basszus, ez (is) szép monológ volt.
Látom, nem ma kezdted, bár ez eddig is nyilvánvaló volt.

Üdv: P.B.


jhidvegi írta:

>Nemeth Tibor wrote:
>
>  
>
>>Tenyleg ilyen pofonegyszeru lenne ? Nagyobb a felulet es kesz?
>>    
>>
>
>Szerintem nem.
>Van alacsonyabb frekin is jelentosége a dolognak. Ha van egy trafó, 
>legyen hagyományos kinézetu, alulra tekerek egy prímert, fölülre meg a 
>szekundert, de alacsony feszre van szukség, ezért durung kanócot rak 
>bele az ember, de nincs olyan, ezért el lehet olyat követni, hogy két 
>szekundert tekerek szépen egymás fölé, azonos menetszámmal, és 
>párhuzamosan kötöm oket.
>
>Jelenség: a felso szekunderben lényegesen kisebb áram fog folyni, 
>méghozzá nem annak arányában kisebb, amilyen arányban hosszabb benne a 
>derót, hanem még annál is kisebb.
>
>A primer-szekunder között van egy ún. szórási rés. Tehát, ha pl a trafót 
>rövidre zárom, akkor a szekunderben ugye nincs feszültség, hiszen 
>rövidre zártam. A primerben viszont van, és nem csak ohmos, az nagyobb 
>trafónál gigászi lenne. Tehát a primerben van indukált fesz, a 
>szekunderben összességében nincs. De csak összességében, mert - maradva 
>a köpeny trafónál és az elrendezésnél - az oszlopban lévo fluxus kilép a 
>jármokból, és bemegy a két tekercs közé, tehát levegon át fog záródni. 
>Ehhez persze jókora áram kell, ezért nagy a trafó zárlati árama.
>
>Na de nem ám úgy, hogy van a primer és szekunder között egy mm 
>nagyságrendu szigetelo réteg, és majd abban fog közlekedni, hanem 
>eloszlik, szétkenodik. Jut belole a primerbe is, a szekunderbe is.
>
>Mi következik ebbol?
>Eloször is az, hogy a szekunder alsó meneteiben továbbra is fog 
>feszültség indukálódni, tehát a fölso menetekben muszáj, hogy ellenkezo 
>irányú legyen a fesz (ohmon esik az áram miatt), hogy a végeredmény 
>nulla legyen.
>Másrészt a primer fölso meneteiben kisebb fesz indukálódik, mint az 
>alsókban, hiszen a fölsok már kívül esnek a kiszóródott, visszatéro 
>fluxuson.
>Igen ám, de a tekercsre kényszerítjük a feszt, tehát összességében nem 
>indukálódhat benne sokkal kevesebb fesz, mint üresben (csak az ohmon eso 
>jön le), ezért aztán a belso menetekben csak úgy indukálódhat magasabb 
>fesz, ha megno az oszlop fluxusa. Ezt még ugye hallani is szoktuk, a 
>zárlatba küldött ilyen trafó szeret jobban zúgni.
>
>Tehát megesik, hogy ha nem is litzébol, de mégis érdemes néha a 
>szekundert valahogy összekeverni, nem pedig alulra az egyik, fölülre a 
>másik, oszt jóvan, mert nem fog az áram köztük egyenletesen megoszlani. 
>De ha pl azt csinálnánk, hogy hosszában is megosztjuk, és az egyik alsó 
>szekundert sorbakötjük, a másik felsovel és viszont, akkor már egyforma 
>áram fog kialakulni bennük.
>
>A sok szöveg lényege - amiért elnézést kérek -, hogy nem egyszeruen van 
>egy drót magában, aminek van felülete, és oda szorul ki az áram, nem így 
>kell az esetek zömében elképzelni, hanem úgy, hogy csatolásban van két 
>tekercs, amik között áram hatására kialakul egy, a geometriának 
>megfelelo fluxuskép, és itt dol el, hogy honnan hova is szorul ki az 
>áram. Elképzelheto, hogy bizonyos helyeken emiatt a lemezbol (vékony 
>fóliából) készült tekercs a célszeru. Na meg hát amit írtál is, a 
>primer-szekunder kevergetése, ez gyakori nagyobb, de még nem 
>rádiófrekiken.
>
>Aztán persze a sok MHz-nél már egy sima vezetéknél is számít ez, ott 
>aztán tényleg a felületre való kiszorulás jön létre egy kerek vezetonél. 
>Itt van az, hogy ezüstöznek ugye, meg egyes esetekben indokolatlannak 
>tuno átméroket használnak. Pl adók kimenetei. Nem az én területem, de 
>vannak a seregbol emlékeim.
>
>  
>
>>Sajnos nagyaramu tekercseknel, tehat induktivitas, nem transzformator,
>>nincs lehetoseg a retegezesre, nincs ellenkezo iranyu aram.
>>    
>>
>
>A fentiek tükrében az a gyanúm, hogy ezt az "ellenkezo irányú áram" 
>dolgot át kéne gondolni.
>
>  
>
>>Altalaban ennek szellemeben csinalom a tekercseimet, de szinte mindig
>>elegedetlen vagyok mert melegszenek.
>>Ugyanakkor trafonal, ha valtoto primer/szekunder tekercselessel
>>0.4mm-es retegekbol (szalag ha kell) rakom ossze, tokeletes lesz.
>>Nalatok hogy van ez.
>>    
>>
>
>Hát nemtom, miért melegedne a fojtó jobban, mint a trafó. De nem mondok 
>kategorikus véleményt, mert ilyen nagyobb frekikel nem szoktam dolgozni. 
>Picivel 40kHz fölé sok fojtót csináltam már, de ez se mérvadó, mert ezek 
>mind egyenáramú fojtók, max egy 40kHz fölötti fesz, és ennek megfelelo 
>járulékos háromszögáram van rajtuk. Ennek ellenére meglepne, hogy egy AC 
>fojtó melegedne, miközben az azonos áramú és huzalú trafótekercs meg 
>nem.
>
>hjozsi 
>  
>