Litze huzal...

[jhidvegi]

Nemeth Tibor wrote:

> Tenyleg ilyen pofonegyszeru lenne ? Nagyobb a felulet es kesz?

Szerintem nem.
Van alacsonyabb frekin is jelentosége a dolognak. Ha van egy trafó, 
legyen hagyományos kinézetu, alulra tekerek egy prímert, fölülre meg a 
szekundert, de alacsony feszre van szukség, ezért durung kanócot rak 
bele az ember, de nincs olyan, ezért el lehet olyat követni, hogy két 
szekundert tekerek szépen egymás fölé, azonos menetszámmal, és 
párhuzamosan kötöm oket.

Jelenség: a felso szekunderben lényegesen kisebb áram fog folyni, 
méghozzá nem annak arányában kisebb, amilyen arányban hosszabb benne a 
derót, hanem még annál is kisebb.

A primer-szekunder között van egy ún. szórási rés. Tehát, ha pl a trafót 
rövidre zárom, akkor a szekunderben ugye nincs feszültség, hiszen 
rövidre zártam. A primerben viszont van, és nem csak ohmos, az nagyobb 
trafónál gigászi lenne. Tehát a primerben van indukált fesz, a 
szekunderben összességében nincs. De csak összességében, mert - maradva 
a köpeny trafónál és az elrendezésnél - az oszlopban lévo fluxus kilép a 
jármokból, és bemegy a két tekercs közé, tehát levegon át fog záródni. 
Ehhez persze jókora áram kell, ezért nagy a trafó zárlati árama.

Na de nem ám úgy, hogy van a primer és szekunder között egy mm 
nagyságrendu szigetelo réteg, és majd abban fog közlekedni, hanem 
eloszlik, szétkenodik. Jut belole a primerbe is, a szekunderbe is.

Mi következik ebbol?
Eloször is az, hogy a szekunder alsó meneteiben továbbra is fog 
feszültség indukálódni, tehát a fölso menetekben muszáj, hogy ellenkezo 
irányú legyen a fesz (ohmon esik az áram miatt), hogy a végeredmény 
nulla legyen.
Másrészt a primer fölso meneteiben kisebb fesz indukálódik, mint az 
alsókban, hiszen a fölsok már kívül esnek a kiszóródott, visszatéro 
fluxuson.
Igen ám, de a tekercsre kényszerítjük a feszt, tehát összességében nem 
indukálódhat benne sokkal kevesebb fesz, mint üresben (csak az ohmon eso 
jön le), ezért aztán a belso menetekben csak úgy indukálódhat magasabb 
fesz, ha megno az oszlop fluxusa. Ezt még ugye hallani is szoktuk, a 
zárlatba küldött ilyen trafó szeret jobban zúgni.

Tehát megesik, hogy ha nem is litzébol, de mégis érdemes néha a 
szekundert valahogy összekeverni, nem pedig alulra az egyik, fölülre a 
másik, oszt jóvan, mert nem fog az áram köztük egyenletesen megoszlani. 
De ha pl azt csinálnánk, hogy hosszában is megosztjuk, és az egyik alsó 
szekundert sorbakötjük, a másik felsovel és viszont, akkor már egyforma 
áram fog kialakulni bennük.

A sok szöveg lényege - amiért elnézést kérek -, hogy nem egyszeruen van 
egy drót magában, aminek van felülete, és oda szorul ki az áram, nem így 
kell az esetek zömében elképzelni, hanem úgy, hogy csatolásban van két 
tekercs, amik között áram hatására kialakul egy, a geometriának 
megfelelo fluxuskép, és itt dol el, hogy honnan hova is szorul ki az 
áram. Elképzelheto, hogy bizonyos helyeken emiatt a lemezbol (vékony 
fóliából) készült tekercs a célszeru. Na meg hát amit írtál is, a 
primer-szekunder kevergetése, ez gyakori nagyobb, de még nem 
rádiófrekiken.

Aztán persze a sok MHz-nél már egy sima vezetéknél is számít ez, ott 
aztán tényleg a felületre való kiszorulás jön létre egy kerek vezetonél. 
Itt van az, hogy ezüstöznek ugye, meg egyes esetekben indokolatlannak 
tuno átméroket használnak. Pl adók kimenetei. Nem az én területem, de 
vannak a seregbol emlékeim.

> Sajnos nagyaramu tekercseknel, tehat induktivitas, nem transzformator,
> nincs lehetoseg a retegezesre, nincs ellenkezo iranyu aram.

A fentiek tükrében az a gyanúm, hogy ezt az "ellenkezo irányú áram" 
dolgot át kéne gondolni.

> Altalaban ennek szellemeben csinalom a tekercseimet, de szinte mindig
> elegedetlen vagyok mert melegszenek.
> Ugyanakkor trafonal, ha valtoto primer/szekunder tekercselessel
> 0.4mm-es retegekbol (szalag ha kell) rakom ossze, tokeletes lesz.
> Nalatok hogy van ez.

Hát nemtom, miért melegedne a fojtó jobban, mint a trafó. De nem mondok 
kategorikus véleményt, mert ilyen nagyobb frekikel nem szoktam dolgozni. 
Picivel 40kHz fölé sok fojtót csináltam már, de ez se mérvadó, mert ezek 
mind egyenáramú fojtók, max egy 40kHz fölötti fesz, és ennek megfelelo 
járulékos háromszögáram van rajtuk. Ennek ellenére meglepne, hogy egy AC 
fojtó melegedne, miközben az azonos áramú és huzalú trafótekercs meg 
nem.

hjozsi