Re: Trafó ismét...

[jhidvegi]

Info wrote:

>> Most látom, hogy áramváltót akarsz csinálni. Ott nem nagyon gerjed
>> fel a vas!
> Miért ? A fluxust nem fogja csökkenteni a szekunder tekercs, ha
> elkezdem gerjeszteni egyszer telitődni fog. Erre vagyok kíváncsi, hogy
> mi az a legkissebb méret amiben kivitelezhető.
> Már látom kisérletezés lesz belőle, de csak jó lenne valami támpont.

Az jó, de a lényeg, hogy ha valóban áramváltó lesz, akkor elsősorban azt 
kell tudnod, hogy a szekunder oldalon mi fogja leterhelni. Ha a tekercs 
ohmja is megvan, abból lehet kihozni, hogy mekkora vas kell. Ha elvileg 
nézzük, tehát ha szupravezető lenne minden, aminek nem jó, ha van ohmja, 
és a terhelés is nulla feszű, akkor a legapróbb vassal is kubaszov nagy 
áramok is megáramváltózhatók lennének.

Tehát egy áramváltónál az a lényeg, hogy a szekunder teljesítménynél a 
vas még nagyon-nagyon ne legyen kihasználva a telítés közeléig, akkor 
van rá esély, hogy még lineárisan, szöghiba nélkül visz át, ha ez is 
fontos.

Tehát fogd fel úgy, mint egy rövidrezárt trafót, amit csak a névleges 
árammal hajtasz, nem a zárlatival. A névleges áram termikusan fontos.

> Ok, nézzünk konkrét példát (a már kiszámolt 0.38A-es)
> nPri= 1; nSzek=50; Al=1000
> A mérendő csúcsáram legyen 0.35A, az áttétel miatt a szekunderen ez
> 7mA lesz. Ezekkel az adatokkal 46mT jön ki. Majdnem a kiindulási 50mT
> érték, szal eddig jól számoltam. (a fenébe:)

Nem jól számolsz! A szekunder ellengerjeszt, tehát a vasat gyakorlatilag 
nulla gerjeszti. Tehát jóval nagyobb áramok jelének az átvitelére is 
lehetőség van.

> Konkrét alkalmazásnál 35A-t kellene mérnem egy fet drain-jén. Az Rds-t
> nem használhatom sajnos.

Hát arra ez nem igazán jó. Áramváltóval csak az áram váltó részét tudod 
átvinni. Azt a ferritet, amit leírtál, ez a 35A valszleg telítésbe 
viszi.

> Az a tervem, hogy míg a fet vezet nővexik az áram, a szekunderen is
> megjelenik. Kikapcsolás után a primer táplálása megszűnik (elvileg) és
> a visszamaradt energiát egy a szekunderrel párhuzamos ellenálláson
> disszipálom, amitől L/R időállandóval lecseng.

Hát végülis lehetséges, hogy jó lesz. Szóval a végáramot akarod így 
megmérni valahogy, ha jól sejtem. De tényleg le kell gerjeszteni a 
vasat!

Valahogy úgy kell ráközelíteni, hogy a nagy áram zöme ellengerjesztődik 
a szekunderen, tehát a vasra csak egy számolható fesz-idő terület jut 
azalatt, amíg a feten folyik áram. Ennek kell alatta maradnia annak, ami 
telítés közelébe vinné.
Utána viszont kell kapnia a vasnak egy ugyanekkora fesz-idő területet 
ellenkező irányba, mielőtt újra elindul a fetáram.

>> A DC "áramváltók" úgy szoktak működni, hogy a kistekercs kompenzálja
>> az átküldött áram hatását, és a hall elem csak ezt a nullát nézi.
>> Ezért nem
> Ja, nem lakatfogót akarok csinálni, hanem egy tápvezérlő IC-nek

Ez nem lakatfogónak van kitalálva, hanem mérésre, kb olyasmi célokra, 
mint amire neked kell. 80A-ig műxik, de nem tudom, mit szólna a 
frekihez. Azért szerintem egy próbát ez is megér. Neked való lenne a 
kimenete: 5V-ról van meghajtva, és nulla áramnál 2,5V a kimenőfesz. 
+/-80A-nél koppan ki a +5V-ra vagy a nullára. Kis nyákba ültethető 
eszköz néhány kockacukornyi. A nagyáramú rész is lehet a nyákon, mert 
van 3 párhuzamosan is köthető lába. A másik három vékony láb a táp és 
kimenet.

Én 50A-re használtam.

> És persze nem szeretném, ha a mérőtekercs nagyobb helyet foglalna,
> mint a fő induktivitás :)

Érthető. Ennek a méretei a lábával együtt a nyákig: 13x22mm alapterület 
(nagyáramú lábak nélkül 10x22), a magassága meg a nyáktól mérve 24 mm. 
Tipus: LTS-25-NP

> Nos, ha vasmag nélkül számolom, akkor mondjuk l=12mm, B=50mT, n=1
> I =Bl/(un)= 478A ez már jobban tetszik. Ugye nem lesz nagy változás,

Ezt a részt felejtsd el, mert elvileg rosszul gondoltad. (Ld feljebb)

hjozsi