Védőföld

[Nemeth Tibor]

> A masik tema az aram-vedo kapcsolo (EV rele), ami meri (a nullaval
> egyesitett foldvezeto[azaz a bejovo nulla][nulla es vedofoldre
> torteno] szetvalasztasa [es EPH halozatba torteno bekotese]utan) a
> nullavezeto es a fazisvezeto aramanak kulonbseget. (Ugy tudom,
> ujabban kotelezo a beepitese.) Ha ez nagyobb, mint egy bizonyos ertek
> (lakoepuleteknel 25 v 35 mA szokott lenni), akkor oldja a nulla es a
> fazis vezetoket. Ugy erzem, hogy ez a megoldas szinte csak az ellen
> nem ved, ha valaki szigetelt cipoben kozvetlenul megmarkolja a nulla
> es a fazis vezetot (es ezzel egy halozatba bekotott fogyaszto
> szerepet jatssza). Ha azonban aramutes vagy testzarlat eseten aram
> folyna az EV rele utani szakasz es a foldelo halozat kozott, akkor az
> EV rele lekapcsol. (Itt mindenkepp meg kell emliteni azt, hogy az EV
> rele - es altalaban a kismegszakitok - megszakitasi kepessege egy
> bizonyos zarlati aram - nehany kA - felett megszunik. A zarlati aram
> megfelelokorlatozasarol ugy tudom gondoskodni kell.)
> 

Hali !

A hibaaramrele az ellen sem ved, ha a fazis es a vedofold koze koti be 
magat a paciens. Hibaram ugyan keletkezik, de tekintettel arra, hogy a 
halalosnak tekintett aramerosseg 10mA, a 30mA-es rele ilyen szempontbol 
nem vedelem. Nem is erre valo. Az erintesvedelem az uzemszeruen 
erintheto szerkezetekrol szol. A hibaaramrele alkalmazasa eseten, ha 
valamely megibasosdas miatt aram folyik a vedovezetoben, leold. Ugyanez 
tortenik hiabaramrele nelkul is de csak ha ez a zarlati aram meghaladja 
a megszakito kioldasi aramat. Tehat a lenyeg ugyanaz, mindketto 
vedovezetos erintesvedelem csak a szamok masok. A hibaaramrele egyeb 
szerelesi konnyebsegeket tesz lehetove, leginkabb keresztmetszet 
csokkentest.
A hibaaramrele mind nullazas mind foldeles eseten hasznalhato 
kiegeszito, de nem onallo erintesvedelmi modszer.
Pl: Megszakito 16A
Foldeles: A kioldas a vedofoldbe elfolyo aram hatasara tortenik. A 
megszakito tipusatol fuggoen kell egy szorzofaktor ami 2..5 lehet. 
legyen mondjuk peldankban 3. Altalaban a megengedett erintesi feszultseg 
50V. Ha a 16*3=48A a foldelesen legfeljebb 50V -ot okozhat az kb. 1ohm 
foldelesi ellenallast tesz szuksegesse. Ez a gyakorlatban 
megvalosithatatlan.
Nullazas: Ekkor a kioldast fazisvezeto-keszulekhaz-vedovezeto-egyesitett 
nulla/vedovezeto(PEN) zarlati utvonal osszellenalasan kialakulo aram 
hozza letre. Esetunkben ennek 230V/48A=4.8ohm alatt kell lennie ami 
tobbnyire problemamentes. Ilyenkor a foldelesnek inkabb forditott 
szerepe van, a farok csovalja a kutyat, vagyis magaval huzza a kornyezetet.

Mindket esetben segit a hibaaramrele. A peldanal maradva 30mA-est 
feltetelezve :
A foldeles eseten a 30mA hibaaram hatasara legfeljebb 50V feszultseg 
keletkezhet igy a foldelesi ellenallas  50V/30mA=1670ohm alatt kell 
maradjon, ami nem lehet gond. Szerkezeti okokbol persze a szabvany nem 
engedi meg az ilyen nagy ellenallasokat mert azok megbizhatatlansog 
jelei. Ha jol tudom 50 ohm egy felso korlat ami konnyen teljesitheto.

A nullazasnal azt a nevetseges feltetelt kapjuk, hogy a zarlati hurok 
ellenallasa 7.67kohm lehet.



Szandekosan hasznalom a hibaaramrele kifejezest ugyanis ez egyertelmu. 
Az erintesvedelmi rele ketes fogalom. Regebben volt ugynevezett 
feszultsegvedo kapcsolas. Ez egy olyan rele volt, amelyenek a 
behuzotekercse a vedett burkolat es a foldeles koze volt bekotve es ha 
eleg nagy feszultseg volt rajta, leoldotta a foaramkort. Ma mar nem 
szabvanyos. Amugy a hibaaramrelenek nincs feszultseg adata, tehat a 25V 
amit irtal felrevezeto.

Udv.
         Nemeth Tibor