Napkollektor

[charles hoss]

Sass Péter wrote:

>Igen, lehet, bár nem határtalanul. És ez a határ nem csak egy 
>mellékes adat, hanem lényeges dolog, mert egy megmaradó 
>mennyiség (mint az energia) létére bukkanunk. És ennek a 
>mennyiségnek a megmaradását tagadja az, aki szerint egy távcsőben 
>fényesebbnek láthatunk egy felületet (a szubjektív hatásokon túl), 
>mint szabad szemmel. 
>
>_Fényesség_ , vagyis egységnyi felület által egységnyi térszögbe 
>kisugárzott fényteljesítmény. 
>  
>
no itt lenne egy kerdesem - a kornyezetet illetoen : fenyesebbnek azonos 
tavolsagbol , vagy fenyesebbnek mint a forrasban ?
mert ez nagyon nem mindegy . ha a latoszoget valtoztatom optikaval akkor 
novelem az energiat gyujto teruletet - igy no a fenyesseg - ez nem fogja 
meghaladni a forras erosseget , de azert ugyanaz a par foton ami 
szetszorodik a vilagba , osszegyujtve , egy pontra fokuszalva a retinan 
kivalthat ingeruletet .

>A kettő ugyanaz, a félreértés nem ebből adódott, hanem egy odavetett 
>"...és így tovább..."-ból. Egy határon túl nem lehet tovább sűríteni, és ezt 
>bizonygatta HJózsi, miközben te a _valamekkora_ sűrítés mellett érveltél. 
>  
>
igen , itt beszeltunk el egymas mellett .

>>csak aramlasra nem lehet ilyen egyszeruen levezetni ahogy itt probalkozunk .
>>    
>>
>
>Én nem próbáltam levezetni, de egyensúlyi helyzetben teljesen 
>semmitmondóvá, túl triviálissá válik a tétel. 
>
>  
>
>>csak egy pelda :
>>vegyuk a nap fenyet - a fold felszinen egy arasznyi atmeroju korben - 
>>merjuk meg minden parameteret es hatarozzuk meg a fenyaramot - szurjuk 
>>meg hogy parhuzamos legyen a fenysugarak lefutasa ekkor kaptunk egy x 
>>teljesitmenyt ami keresztulmegy folyamatosan egy z teruleten , 
>>parhuzamos nyalabok formajaban .
>>    
>>
>
>X=0, ha tényleg párhuzamost akarsz. Nincs olyan veszteségmentes 
>optikai eszköz, ami a nyaláb átmérőjének növelése nélkül csökkenteni 
>tudná a széttartásukat. 
>  
>
itt a kep eleve parhuzamos fenysugarakra volt felrajzolva .

>>akkor most dobjuk el a napot es tegyunk ennek a helyere egy olyan lampat 
>>ami azonos parameterekkel rendelkezik - parhuzamos fenyt sugaroz adott 
>>teljesitmenyt atengedve az adott keresztmetszeten - tegyunk ele egy 
>>gyujtolencset - a parhuzamos fenysugarakat ossze fogja fokuszalni egy 
>>kisebb keresztmetszetre - megno a teljesitmeny/felulet arany a nyalab 
>>keresztmetszetenek csokkentesevel - suritettem a fenyt . ezt a fenyt 
>>sehova nem nyeletem el - egyszeruen kimegy a nagy sotetsegbe - hol serul 
>>a masodik fotetel ?
>>    
>>
>
>Sehol, de ha valóban párhuzamos, 0-nál nagyobb a teljesítményű fénynyalábot 
>szeretnél, ahhoz LASER kell. 
>  
>
igen - mondjuk hat parhuzamos lezernyalabot fokuszalok egy pontra egy 
lencsevel - ennek a vegeredmenye az hogy abban a pontban lenyegesen 
kisebb feluleten aramlik at az energia mint elotte vagy utana - igy pl 
lehetseges lenne az hogy egy muanyagtombben kicsit pontokon forraljam 
fel az anyagot es igy terbeli abrakat rajzoljak - pedig a forrasok 
erejet nem haladom meg osszessegeben - de megis a feny surusege no -es 
ez lenyeges .

>Amit vitattam, az az, hogy bármilyen optikával fényesebbnek láthatnánk egy 
>_felületet_, mint szabad szemmel (feltéve persze, hogy szabad szemmel 
>egyáltalán kiterjedt testnek látszik, nem pedig pontnak, továbbá feltéve, hogy 
>nem történik UV,röntgen -> látható fény konverzió), és állítom, hogy ebből az 
>optikából elkészíthető lenne a másodfajú örökmozgó. 
>  
>
itt nem beszeltunk energiamennyisegekrol (legalabbis en itt tiszteletben 
tartom az energiamegmaradas tovenyet itt , es minden optika tovabbi 
vesztesegeket okoz) csak teljesitmeny/felulet hanyadosokrol .

de itt megint nem definialtad a megfigyelo tavolsagat - ha a lencsem x 
terszogben latja a targyat , es ezt mind a pupillamra vetiti , akkor 
majdnem ugyanolyan fenyesnek kell lassam mint ugyanezt a targyat olyan 
messzirol ahonnan azonos terszog alatt latom a tagyat - de azonos 
tavolsag eseten ez nem igaz .

bye
dexter