Napkollektor

[Sass Péter]

charles hoss  <dexter at bekesnet.hu> 2006.03.27. 22:59:38 +2h-kor írta:

> igen , csak probalom elkerulni a feszultseg kelteset - 

"Senki ne essen pánikba! - mondta a hajó kapitánya." :-)

Ellenkező hatást értél el. 

> az egesz 
> beszelgetes onnan indult 

Az lehet, de én nem akarok többszáz hozzászólást visszaolvasni. 
Becsatlakoztam félúton, és az akkor elhangzottakra reagáltam. 
Ilyen is van. 

> hogy egy parabolara szerelt csovel mennyi hot 
> lehet elnyeletni , lehet-e vilagitani fokuszalt fennyel - es lehet-e a 
> fenyt optikai eszkozokkel "suriteni" , igy nagyobb kihasznaltsagu 
> fenyvezetot letrehozni . ez azt hiszem bebizonyosodott hogy lehet .

Igen, lehet, bár nem határtalanul. És ez a határ nem csak egy 
mellékes adat, hanem lényeges dolog, mert egy megmaradó 
mennyiség (mint az energia) létére bukkanunk. És ennek a 
mennyiségnek a megmaradását tagadja az, aki szerint egy távcsőben 
fényesebbnek láthatunk egy felületet (a szubjektív hatásokon túl), 
mint szabad szemmel. 

_Fényesség_ , vagyis egységnyi felület által egységnyi térszögbe 
kisugárzott fényteljesítmény. 

> a masodik fotetel mar egy mellekaga - amire azert tevedtunk el , mert 
> volt egy kis felreertesunk az en pongyolas fogalmazasom miatt - amikoris 
> energia suritest irtam fenyaram surites helyett .

A kettő ugyanaz, a félreértés nem ebből adódott, hanem egy odavetett 
"...és így tovább..."-ból. Egy határon túl nem lehet tovább sűríteni, és ezt 
bizonygatta HJózsi, miközben te a _valamekkora_ sűrítés mellett érveltél. 

> attol tartok megint beleesunk abba hogy lehetseges-e novelni a feny 
> suruseget , vagy lehet-e ezzel az eszkozzel letrehozni a forrasnal 
> nagyobb erossegu fenyt - ez a ketto jelentosen elter egymastol . az 
> elsore igen a valasz , a masodikra hagyomanyos optikai eszkozokkel a nem 
> a jo valasz .

Egyetértek! Csak itt valaki olyat állított, ami a másodikkal egyenértékű.

> csak aramlasra nem lehet ilyen egyszeruen levezetni ahogy itt probalkozunk .

Én nem próbáltam levezetni, de egyensúlyi helyzetben teljesen 
semmitmondóvá, túl triviálissá válik a tétel. 

> csak egy pelda :
> vegyuk a nap fenyet - a fold felszinen egy arasznyi atmeroju korben - 
> merjuk meg minden parameteret es hatarozzuk meg a fenyaramot - szurjuk 
> meg hogy parhuzamos legyen a fenysugarak lefutasa ekkor kaptunk egy x 
> teljesitmenyt ami keresztulmegy folyamatosan egy z teruleten , 
> parhuzamos nyalabok formajaban .

X=0, ha tényleg párhuzamost akarsz. Nincs olyan veszteségmentes 
optikai eszköz, ami a nyaláb átmérőjének növelése nélkül csökkenteni 
tudná a széttartásukat. 

> akkor most dobjuk el a napot es tegyunk ennek a helyere egy olyan lampat 
> ami azonos parameterekkel rendelkezik - parhuzamos fenyt sugaroz adott 
> teljesitmenyt atengedve az adott keresztmetszeten - tegyunk ele egy 
> gyujtolencset - a parhuzamos fenysugarakat ossze fogja fokuszalni egy 
> kisebb keresztmetszetre - megno a teljesitmeny/felulet arany a nyalab 
> keresztmetszetenek csokkentesevel - suritettem a fenyt . ezt a fenyt 
> sehova nem nyeletem el - egyszeruen kimegy a nagy sotetsegbe - hol serul 
> a masodik fotetel ?

Sehol, de ha valóban párhuzamos, 0-nál nagyobb a teljesítményű fénynyalábot 
szeretnél, ahhoz LASER kell. 

Amit vitattam, az az, hogy bármilyen optikával fényesebbnek láthatnánk egy 
_felületet_, mint szabad szemmel (feltéve persze, hogy szabad szemmel 
egyáltalán kiterjedt testnek látszik, nem pedig pontnak, továbbá feltéve, hogy 
nem történik UV,röntgen -> látható fény konverzió), és állítom, hogy ebből az 
optikából elkészíthető lenne a másodfajú örökmozgó. 

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász