Napkollektor

[Attila Sass]

> -----Original Message-----
> From: elektro-bounces at tesla.hu
> [mailto:elektro-bounces at tesla.hu] On Behalf Of Sass Péter 
> Sent: Monday, March 27, 2006 8:36 PM
> To: elektro at tesla.hu
> Subject: Re: Napkollektor
> 
> 
> Attila Sass  <attila.sass at palettainvent.hu> 2006.03.27.
> 17:09:26 +2h-kor írta:
> 
> > Tegyük fel, hogy van egy távcső, ami mondjuk 50%-os
> világosságú képet
> > ad a szabad szemhez képest. Namost mi van akkor, ha semmi mást nem
> > változtatok, csak egyszerűen ugyanolyan fókuszú, de 3x-os átmérűjű 
> > tárgylencsét teszek be? Miért és hova vész el az optikába bejutott 
> > többlet fény? Ha ideális (vékony) lencsével modellezek, akkor a 
> > nagyobb lencse "többletfelülete" is pontosan ugyanoda 
> képez, ahová a
> > kisebb,
> 
> Eddig igaz.
> 
> > vagyis az egész rendszernek ugyanúgy kell működnie, csak több fényt
> > gyűjt be.
> 
> Ez már nem. Hiába van ugyanott a kép, a belőle továbbhaladó
> fénysugarak 
> már széttartóbbak mint a kis átmérőjű lencsésben, valahol kilépnek a 
> rendelkezésre álló "csőből". Ha előbb nem, akkor a pupillán 
> akadnak fent. 
> 
> > Ha mondjuk 100 méterre állok a tárgytól, akkor megfelelő optikával
> > nagyobb világgosságú képet állíthatok elő a retinán, mint 
> ugyanilyen
> > távolról szabad szemmel. A szem is ugyanezt csinálja, amikor
> > szabályozza a pupillát.
> 
> > Ebben az esetben nem föltétel, hogy nagyobb
> > fénysűrűség legyen a retinán, mint a tárgyon magán.
> 
> Nem feltétel, de megmutatható, hogy azzal a szerkezettel, ami
> erre képes, 
> azzal elő lehetne állítani a tárgy felületi fényességénél nagyobbat.

Ez akkor azt jelenti, hogy a (veszteségektől eltekintve) csak ugyanolyan
fénysűrűség érhető el, vagyis ha több fény jut a szembe, akkor egyúttal
nagyobb felületre is jut, vagyis annyival nagyobb a nagyítás.

Hm. Meggyőzően hangzik, a továbbiak fényében is, de ha lesz időm még
gondolkodom rajta. Nem érhető-e el, hogy a retinán kisebb, de nagyobb
fénysűrűségű kép jöjjön-e létre.

Hogy mutatható meg, hogy ez a szerkezet egyúttal az eredetinél is
nagyobb fénysűrűséget is előállít?


> 
> > De tovább megyek. Én nem vagyok meggyőződve, hogy a
> tárgyénál nagyobb
> > fénysűrűség nem érhető el optikával. Tegyük fel, hogy van egy nagy
> > átmérőjű lencse, (a gyakorlatban ez fresnel-lencse lesz) 
> nagyon közeli
> > fókusszal. A kétszeres fókusznál jóval távolabbi
> objektumról valódi,
> > fordított és kicsinyített kép keletkezik. Mivel a kép kicsinyített,
> > nem látom, hogy megfelelő lencseátmérő esetén (fresnel-lencsével 
> > legalább elvben "korlátlanul" növelhető az átmérő)
> 
> Az átmérőt növelheted, de a távolabbi pontokról már nem tud beérkezni
> az összes fény, mert a beljebb lévő prizma körök az útjába állnak. 
> A "fókuszba" beérkező fény korlátos. 

Ez végülis azt jelenti, hogy a "vékony lencse" modell, amikor a lencsét
egy síkkal modellezzük, és feltételezzük, hogy a főbb fényutakat követni
tudja a többi is, szóval ez a modell ebből a szempontból már nem
alkalmazható. Mondjuk az is igaz, hogy a "vékony lencse" modellt nem a
fénysűrűség, hanem csak a nagyítási viszonyok modellezésére "találták
ki".

A termodinamikai meggondolásokba belegondoltam, igazad van.

--
sassi