Napkollektor

[jhidvegi]

Vajk Fekete wrote:
> Szerintem meg elgondolkoztato.
> Gondolj bele, hogy egy kepcso vagy hasonlo vakuumos termek milyen
> specin van lezarva, es nagyritkan megis elereszt.

Azért az más tészta! Ott iszonyatosan le kell szívni, hogy az elektrongy 
szabad úthossza boven meglegyen annyi, amennyi a katódtól a képernyoig meno 
távolság. :-) Sot, ez is valszleg még kevés, mert a szóródás is gond lehet. 
Másrészt a lezárásnak azt is meg kell akadályoznia, hogy a ballonon igen 
kismolekulájú gázok, pl hidrogén se mehessen be.

Itt meg ugye nem lenne nagy baj, ha a légkörben amúgy pici koncentrációban 
jelenlevo hidrogén, hélium... lassan bediffundálna, de csak a parciális 
nyomásig, az meg bakfity. A nagymolekulájú argon meg mitol akarna kimenni az 
anyagon keresztül? Persze azt elfogadom, hogy ha gagyi, hányaveti módon 
csinálják, akkor leszuszog lyukon át, és kész. De ez nagyon hamar, hetek 
alatt megtörténik a napi felmelegedés-lehülés ciklusossága miatt, ha van 
lyuk, ahol le tud szuszogni. És mivel ilyenkor nedves levegot fog beszívni, 
minimum télen megjelenik a két üvegréteg közti pára. Ez egyértelmuen mutatja 
a hibát.

Ha ilyen hiba (egyértelmuen makro lyuk, nem diffúzió) van, az gány meló. 
Vannak évekkel ezelott elrakott lekvárjaink csavaros befottesüvegben, a 
benne lévo gáztérfogat minimális, monduk fél deci, és nem ment bele a 
levego. Azért egy csavaros üvegteto nem ugyanaz, mint egy ragasztás körbe! 
És itt nyomáskülönbség is van rendesen. Látható a homorú teton, meg a hangja 
is egész más, ha megkocogtatjuk.

Szóval én úgy vélem, nem nagy ügy megcsinálni, hogy akár 20 év alatt se 
cserélodjön ki az argon levegore.

hjozsi