Napkollektor

[jhidvegi]

Szali Sandor wrote:
> From: "jhidvegi"
> Hát pedig amikor besüt a nap a több m2-es ablakon, akkor iszonyat
> fény van csinálva a szobában, több kW-tal. :-) A villany felgyújtása
> talán észre se vehető ilyenkor.
>
>> + de nem 1negyzetmm csovon jon be

Ez igaz. De - kiszámoltam - 0,25 cm2-en már igen.
Ez úgy nézne ki, hogy van egy 1m2-es parabolatükör (1,128m átmérőjű), aminek 
a fókusztávolsága
0,564m kell legyen. Ennek a fókuszában a nap képe 5,64mm átmérőjű, tehát 
0,25 cm2 kb. Ezt beküldeni egy teljesen tükrös felületű cső szájába, ott 
összevissza verődik, de mind megy befelé, mert a legnagyobb beesési szög a 
cső tengelyéhez képest 90 fok vagy az alatti. A  cső másik vége ugyanúgy fog 
világítani kb, mintha a parabola fókuszában csak  egy 5,64 cm2-es lyukú 
lemez lenne, tehát blende,  és ez a blende világít, mert  ide jut a 
parabolából az összes fény.

(szívesen kipróbálnám, csak az a baj, hogy nem süt a nap, másrészt a nálam
fellelhető rézcsövek egyike sem fényes belül, mind tök matt.)

>> + Akkor mar 3 taborra szakadtunk? :)
> amit irsz az alapjan akkor be lehetne suriteni a Nap fenyet es 1
> uvegszalon bevinni tobb kW-ot.

Neeem, azért egy üvegszálon nem, de sok üvegszálon már igen. A három tábor
se valószínű, itt csak a méretek zavarnak be.

Illetve egy üvegszálon is lehetne, ha a nap jóval kisebb lenne, de jóval
erősebb is, tehát mondjuk 100-szor kisebb méretű lenne, de továbbra is kb
1-1,2 kW/m2 lenne a sugárteljesítménye. Ekkor a fenti tükörben a
képe 0,56 mm körüli lenne. Az már elég vékony szál, nem? Csakhát a napunk 
nem ilyen.

Ellenben pl a Vega az egy nagyon forró csillag. Sajna nem tudom a távolságát 
meg a méretét, de el lehet képzelni legalább (ha megépíteni nem is) egy 
gigászi parabolát, ami ennek a baromi forró csillagnak a képét egy üvegszál 
méretére tudja fókuszálni, tehát, hogy valóban keletkezzen egy kis korong 
alakú kép. Az már jó marha nagy energiasűrűség lenne, ha az üveg képes ezt 
elvinni.

> HA jol ertem.
> egy ablaokn ezer tukorrel bevilagitva jo meleget lehet csinalni, de
> ablakmeretu csovon mar nem lehetne tovabbitani, en azt mondom.
> Marmint a sugarzast.

Miért nem? Beesik a napfény x szögből, a cső tükrös belül. Merre verődik?
Csakis befelé.
Azt nem állítom, hogy a cső másik végén ugyanaz a hatás áll elő, mintha a
nap direkt besüt az ablakon. A cső végéből mindenféle irányból jönne a fény,
de legalábbis többféle irányból.

Ellenben, ha a cső a nap felszínéig tartana, a másik vége (tökéletetes
tükrőzőfelületek esetén) olyan lenne, mintha a szobában, ahol a cső vége
van, lehoznánk egy csőátmérőnyi félnapot. :-) A fél térben világítana úgy,
mintha ott lenne a nap a maga 6000 fokos hőmérsékletével.

Ezt is szívesen kipróbálnám, ha lenne fényes csövem. A higanygőz lámpának
elég nagy a felületi fényessége, szar belenézni, a mérete se kicsi (kb 10
centi átmérőjű). Volna egy kanyargós cső, egyik végét nekinyomni a lámpának,
megnézném, mi jön ki a másik végén.

Nem is rossz! Lehet, hogy egy higanygőzlámpa fényét ezzel a módszerrel szét
lehetne osztani, el lehet vezetgetni, nem koncentráltan világítana itt
középről? :-)

hjozsi