Re: OT:Gázfutés újra

[jhidvegi]

Fekete Róbert wrote:

> nekem volt egy régebbi ötlet, lehet hogy ide is írtam
> mi van ha nem vákumm, hanem argon van benne
> mivel elég ritka gáz kicsi nyomáson vagy akár nem is kell csak légköri
> nyomás

Én mitagadás, a vákuumot el se tudom képzelni egy táblaüveg alatt. Nem is 
hiszem, hogy van ilyen. Gondoljuk meg, 10 tonna/m2 !!

Az argon jó gondolat, sejtem, hogy hasonlóan csinálják a profik is.

Amin elfilózatam a több üvegréteg esetén, sőt, már a két üvegréteg esetén: 
hogy ezeknek nem akármilyen üvegeknek kell lenniük.
A külsőnek egyrészt a jégesőt el kell viselnie, de mivel tudjuk, hogy vannak 
tetőablakok, ez biztosan megoldott.

A belsőnek viszont az akár 80 fokos hősége is úgy, hogy a hőtágulással ne 
legyen baja, és persze a szélén az illesztésnek se.

Egy kérdés:
Argonról van szó, aminek az a jótulajdonsága, hogy elég nagy atomsúlyú (kb 
40), ezért kis hőkapacitású. De messze nem ez a legnagyobb atomsúlyú 
nemesgáz. Pl a radon :-) jóval nagyobb (222), csak az ugye már tartalmaz 
radioaktív izotópokat, vagy maga az, fene tudja.

De nem kell azért ennyire felmenni, ott van mindjárt alatta a xenon (131 
fölötti). Ez drága, vagy nehezen beszerezhető? Vagy a villanykörtékben 
régebben kripton volt (majdnem 84). Ez mennyire hozzáférhető? Mégiscsak 
feleakkora lehet a hőkapacitása, mint az argonnak.

(Igaz, hogy az argon hegesztőgázként tök hozzáférhető).

Persze az is szempont, hogy vajon milyen sugárzásáteresztési 
tulajdonságokkal rendelkezik melyik gáz. Mert ugye be kell eresztenie a 
napsugarakat, és ha lehet, legyen valami üvegház tulajdonsága is. Vagy az 
ilyen kis rétegvastagságban nem játszik?

Ami még eszembe jutott: létezik olyan bevonat üvegre, ami a látható fényt 
átereszti, de a hőmérsékleti sugárzással szemben szinte tükörként 
viselkedik? Az üveg se ereszti át szívesen, de inkább elnyeli tudtommal.

Lehet, hogy a profi cuccok azért jók, mert ezeket mind kitökölték, és a 
legalkalmasabb anyagokat, fémgőzöléseket... használják?

hjozsi