Újra itt - mágnesfegyver

[Rancz Lajos]

jhidvegi írta:

>Rancz Lajos wrote:
>
>  
>
>>Igen, ez stimmel, a mérés marad, a tekercs már készül.
>>    
>>
>
>Ez hamar ment.
>  
>
Ja, nálunk gyorsan mennek a dolgok :-)

>>>Ez teljesen jó módszer, úgy emléxem, Vajk is ezt javasolta.
>>>
>>>
>>>      
>>>
>>Hát igen, de viszont akkor ebben az esetben ketto" darab félvezeto"
>>kell, egy P MOSFET ami tölti a kondit, meg egy tirisztor ami rásüti a
>>tekercsre.
>>    
>>
>
>Nem feltétlenül. A kondit töltheti valami ellenállás egy független tápról, 
>komótosan, ha van rá ido. Vagy kell neki egy szabályozott tápegység, amivel 
>különféle feszekre lehet a kondit tölteni.
>
>A fetes rásütéskor is kell valami, ami tölti a kondit. Persze belátom, hogy 
>ekkor elég egy sima szabályozatlan diódás tápegység, vagy, ha a hálózatról 
>nem kell leválasztani, akkor 1 graetz meg egy teljesítmény-ellenállás, 
>persze ekkor nem 100, hanem akár 340V is lehet a fesze, de ezzel nincs gond 
>szerintem, max elolrol kell kezdeni a tekercs elkészítését. :-) )
>
>  
>
>>Na, akkor végképp nem értem. Tehát a tekercset párhuzamosan van kötve
>>kondival meg a táppal. A tekerccsel sorban van egy FET (a FETen belül
>>megvan a visszafutás dióda), a FET drain-je rá van kötve a tekercsre,
>>a source-a pedig a földre. Namármost ebben az esetben miért nem lehet
>>megszakítani az áramot? Van erro"l az egészro"l online szakirodalom?
>>    
>>
>
>Mondom, meg lehet szakítani, de arra ne számíts, hogy az induktivitás ezt 
>"szó nélklül hagyja". :)
>
>Szakirodalom? Háát, elektromos iskolák, egyetemek.
>  
>
Jártam én is egyetemre, nem is rosszra (BME), csak ott nagyobb hangsúlyt 
fektettek Petri hálóra meg a Javara mivel infos vagyok :-))

>De lehet, hogy elég ez a képlet: U=L*di/dt, ahol L-t H-ben, di/dt-t 
>amper/sec-ben kell megadni.
>
>Látható belole, ha a teszemazt 100A-es áramot bármivel megszakítod a 2mH-s 
>tekercsben pl 1 us alatt úgy, hogy az áram az 1mikrosec alatt lineárisan 
>csökken nullára, akkor di/dt=1e8 A/s, vagyis U=2e5V, azaz 200kV. Ez a 
>lényeg. (Ha még ráadásul nem is lineárisan, akkor a max di/dt nagyobb lesz, 
>tehát az indukált fesz is.) Tekercs áramát nem lehet pillanatszeruen 
>büntetlenül megszakítani.
>  
>
Ezt én értem és tisztában is vagyok vele, csak akkor nem értem mire jó a 
FET meg az IGBT. Hogy csinálnak akkor frekiváltót meg egyebeket több 
száz kW-ra, ha ott jóval durungabb induktivitások vannak? Amúgy kösz az 
ötleteket :-)

Üdv,
Lajos

>Ellenben a kezedben van, hogy 200kV helyett mekkora fesszel gerjeszted le. 
>Ha kicsire választod viszonylag, cserébe hosszabb ido jön ki (alacsonyabb 
>di/dt).
>
>  
>
Ok. De ezt meg nem bírja ki a kapcsolóelem, mert ott disszipálódik el a 
teljesítmény.

>>Ez OK, de a FET-ben lévo" dióda nem pont arra van, hogy azon keresztül
>>folyjon vissza a villany a táp felé?
>>    
>>
>
>Az átalad vázolt kapcsolásban nem a táp felé folyna. A reverz dióda, mint 
>zener, lenne igénybevéve, és a fetben disszipálódna el az L megszakításkor 
>meglévo energiája. Ami nem feltétlenül rossz, lehet, hogy van olyan fet, ami 
>erre alkalmas.
>
>  
>
>>Pontosan. Azért kell nagy áram, mert kicsi tekercs méret kell (mivel a
>>tekercs fizikai méretéto"l függ az áram maximum kialakulásának ideje,
>>ezért vastag drótból készítve adott térero"sség hamarabb érheto" el) a
>>nagy ismétleési gyorsaság eléréshez.
>>    
>>
>
>:-) ez nem vastag drót. :-) Bár nézopont kérdése.
>  
>
:-) Ahol használva lesz, ez vastagnak számít.

>Szóval a lényeg, hogy elég gyakran kell lövöldözni vele. Akkor a fetben való 
>eldisszipálás nem lesz jó ötlet.
>  
>
>Lehet, hogy mégis a beállítható feszrol táplált kondi és a gyorstirisztor 
>lesz a megoldás. Viszont ekkor a kondi nem lehet elkó, mert át kell 
>polarizálni. Vagyis a tirisztor a rezgokört átlendíti, és a fordított 
>polaritásra töltött kondiban landol az energia egy része, ami nem jött ki a 
>golyó felé, meg a veszteségekre. De ez nem gond, van a tápegység, és jön 
>róla egy nagyobb teljesítményu ellenállás, az szépen feltölti a beállított 
>értékre. Futeni fog, mint állat, de ez van.
>
>Persze lehet mást is csinálni vele. Ez a kondifesz kisebb, mint ami elotte 
>volt.
>Egy másik tirisztorral, másik tekerccsel újra a helyes polaritásra lehet 
>lendíteni, és csak a golyó kilövéséhez elhasználódott meg a veszteségekre 
>elment energiát kell pótolni.
>
>Lehet kapni olyan tirisztorblokkot, amiben helybol két, sorbakötött 
>tirisztor van. Vannak kicsik is, pl 15A-esek, de vannak baromi nagyok is, 
>többszáz A-esek.
>
>Ha a feladatban a max áram 100A körüli, akkor a legkisebb is elég a 
>feladatra, esetleg némi tartalék miatt mondjuk egy 25A-es alkalmas. Tehát 
>amiben van 2 db 25A-es. Ilyen lehet pl a semikron skkt27/08E, ami 800V-os 
>(nem látok kisebbet), és a spoerlétol beszerezheto. De a nagyobb se gáz, pl 
>a 95A-es alig több, mint 5200+fa+szállítás.
>
>A konditelep már húzósabb lesz, de az se vészes. Az MKP, vagy MKS fajták 
>alkalmasak lehetnek, jó sok párhuzamosan. Cserébe eltunik az ohmok zöme. :-)
>
>Vagy más megoldás: elkót is lehet használni, de akkor a betápnak kell 
>érdkesnek lennie. Az elkó dupla feszre van töltve, de ennek a felénél volna 
>a nulla pontod. Tehát az elkó a lövés végén ehhez képest lenne negatív, 
>saját magához képest még pozitív. Az átlendítés is a nulla ponthoz képest 
>történik, vissza a csaknem teljes feltöltéshez.
>
>Na de itt a betápnál van a gond, azon menne keresztül a lövo és az átlendíto 
>áram is.
>
>Én inkább nem elkót használnék, vagy kettot ellensorban, megdiódázva, 
>elotöltve. Igen, ez is egy megoldás. Kétszer akkora feszu és kapacitású kell 
>viszont.
>
>  
>
>>Nem, gyorsan kell csinálni. A "mire lehet használni" kérdés
>>perpillanat titok :-)
>>    
>>
>
>Oks, nem akartam az üzleti részébe belemászni.
>
>hjozsi 
>
>-----------------------------------
> Szponzorunk: http://tonerbolt.hu/
>
>  
>