Re: OT:Gázfűtés - best of cirkó
jhidvegi
jhidvegi at startadsl.hu
Tue Mar 7 16:08:46 CET 2006
Vajk Fekete wrote:
> Ok, akkor ugy mondom, hogy termikusan meretezve van, fesz-esesre meg
> tul van meretezve. A csoben folyo viz nyomasesese tenyleg melegiti a
> csovet, de ott a termikus korlat es a hasznalhatosagi korlat viszonya
> forditott az elektromos vezetekhez kepest. Ezert ott nyomasesesre van
> meretezve.
:-) Erre nem is gondoltam, hogy a vízcső termikusan méretezve. :-)
Persze, így nézve igazad van. A cél nem az, hogy jól használható legyen,
hanem hogy gyüjjön a víz, és kész.
> Naja, ellenallasos feszosztoval ne akarj precizios feszultsegforrast
> csinalni, plane ha a tapot meg a foldet is rangatjak mas fogyasztok.
Precíziósról szó sincs! De leforrázni se akarom magam! Legyen nagyjából
arányos a két ágból jövő víz, ami naccerűen teljesül, ha nincs
nyomásszabályozó a bojleroldalon.
Ahova viszont nem azért szokták tenni, hogy szabályozott legyen a nyomás,
hanem a tartály védelmében. Sőt, az sem, hanem a lefújószelep miatt, ami meg
a számomra csaknem érthetetlen lábszelep miatt van. Az érthetetlen, hogy az
meg minek oda?
Ha van lábszelep, kell lefújószelep, különben a melegedő víz szétnyomja a
bojlert. Ha hálózati nyomáson van a bojler, akkor a lefújószelepet a max
hálózati nyomás fölé kell állítani, különben előfordulhatna, hogy normál
üzemi körülmények között vadul jön a víz. Az viszont nem egészséges a
bojlernek. Ezért beraknak egy nyomáscsökkentőt, hogy a lefújószelepet
lehessen mihez picit följebb állítani.
Én viszont az egész hóbelevancot kihagytam, és a hálózati víznyomás hadd
menjen diretkben a bojlerre. Biztonsági okokból annyira nem nyomják meg
sosem, hogy ettől szétmenjen a tartály. (Ha megnyomnák, szétmenne sok más is
városszerte.) A bojler hőtágulása is lekezelődik, visszanyomja azt a kevés
vizet a hálózatba. Azt is olyan lassan teszi, hogy ettől a hideg ág nem fog
megmelegedni.
Egyúttal teljesül az a feltétel, amit írtam az egyenlő nyomású forrásokról.
> Lattal mar csotorest? Lakasban? En meg csak olyat, hogy egy pici lyuk
> keletkezett, vagy egy fitting megrepedt. Mitol valna kette teljes
> keresztmetszeteben egy 3/4-es acelcso pl? Es meg ha korbe is reped, a
> falban van, nem tud ugy teljesen szetvalni a ket vege.
Jaaa, nem ugyanarról beszélünk! Az ilyen fajta csőtöréshez a vízműveknek
semmi köze, az az én saram. Ha falban van, tutira észreveszem. Ha földben,
az szarabb ügy, azt volt alkalmam megtapasztalni, 80 rugó bánta.
Én a bazinagy utcai csőtörésekről beszélek, amikor tényleg szétmegy egy
800mm-es cső, és elönt aluljárót, utcát, pincéket... Még én is kaptam
egyszer belőle, potom 100m3 víz csurrant ide be. Minden szarrá ment, úszott
minden szir-szar, ami csak volt. A biztosító a céges és a magán holmikra
összesen akkori pénzen (80-as évek) 220ezer Ft-ot fizetett. És ezzel
megúszták, mert az egész kubaszov környéken sehova máshova nem folyt be a
víz, csak hozzám. Véletlenül úgy voltak a gödör körül a földkupacok, hogy az
árokban rongyolt végig jól feltöltve azt, mintha patak lenne, de nálam
lépett ki a medréből. (Készülő kb 3-400mm-es vízcső, és a baromarcú melós
nem résre, hanem maxra kinyitotta a tolózárat a nyomáspróbához, ami persze
hétvégén volt, senki nem nézett semmit. A nyomáspróbához elég lett volna
ippeghogy megnyitni. Na és persze a próba sikertelen volt, a cső tök
szétment. Arra értem haza, hogy ajtó belökve, és motoros szivattyúval
szivattyúzzák a vizet a pincéből.... kellemes érzés volt.)
Bocs, kissé hosszan meséltem el, hogy láttam már csőtörést. :-)
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list