Re: semleges áram

[Benedek István]

> Akkor folytatom:
> A víztér legyen végtelen keresztmetszetű, hogy egyszerű legyen gondolkodni 
> (óceán).
> Ezután a csődarab legyen átdugva egy baromi nagy sík lemezen egy 
> passzentos lyukon, és kétoldalon azonos mértékben lógjon ki a cső belőle.
> Ez - szerinted - mennyiben változtatja meg az áramképet? (Mert ugye ekkor 
> egy jó nagy, egyáltalán nem közömbös fémlemez is bent van a vízben.)

Biztosan nem azt akarod a példával sugallni, hogy az áram meg fogja kerülni 
a fémlemezt!
Legalább is remélem.:)) Pont a lemezben lesz a legnagyobb az áramsűrűség.
>
> De ez csak az egyik dolog.
> Ha a fesz adott a két lemezen, a kívül folyó áram mit se tud arról, hogy 
> belül nem tömör műanyag van, és ott is folyik áram a lemezek belső 
> felületéről, nemde? Sőt, akár külön még más fogyasztókat is odaköthetnék, 
> akkor is ugyanazok az áramképek alakulnának ki. Ezek - ahogy dexter is 
> írta - egymástól függetlenek. Párhuzamosan kapcsolt fogyasztók, és kész.

Igen, de ahogy távolodsz a fő áramnyalábtól, egyre nagyobb ellenállású 
"fogyasztók" vannak (hosszabb szakaszok), ergo az áram is egyre kisebb lesz. 
Az áramkép hasonlít egy rögbilabdához. Ha rövid a labda (közel a két 
elektroda), akkor szűkebb a keresztmetszet és sűrűbb az áram is, de minél 
hosszabb, annál vastagabb, de kisebb az áramsűrűség. De ezt már leírtam a 
kád végeibe telepített elektródákkal.
Télleg mérni köllene má!:)

üdv: I.
http://muszersarok.gportal.hu