Re: semleges áram

[jhidvegi]

Benedek István wrote:

> Jó a kérdés. Természetesen a "legrövidebb út" eszméjét követve,
> egyenes cső esetén, az áram a cső külső felületének közelében
> haladna, mintegy elektronokkal "bebugyolálva" azt. A "réteg"
> vastagsága (áramsűrűsége) pedig a közeg ellenállásától és a két
> végpont távolságától függ. De a csőtől pár centi távolságra, továbbra
> sem alakulna ki veszélyesen magas feszültségkülönbség, ami nagyobb
> áramokat okozhatna. Csak akkor, ha egy ellenkező potenciálú felület
> is lenne az adott térben,

Akkor folytatom:
A víztér legyen végtelen keresztmetszetű, hogy egyszerű legyen gondolkodni 
(óceán).
Ezután a csődarab legyen átdugva egy baromi nagy sík lemezen egy passzentos 
lyukon, és kétoldalon azonos mértékben lógjon ki a cső belőle.

Ez - szerinted - mennyiben változtatja meg az áramképet? (Mert ugye ekkor 
egy jó nagy, egyáltalán nem közömbös fémlemez is bent van a vízben.)

Amúgy van egy véleményem:
A dolog eléggé analóg a kilépő áramteret tekintve egy szolenoid mágneses 
terével. Annak az induktivitása a szolenoid keresztmetszetével arányos, és a 
hosszával fordítottan. Na most, ebből jól látszik, hogy a képlet, bár a 
gyakorlatban is bevált, egyáltalán nem számol a tekercsből kilépő résszel, 
mintha ott egy mágnesesen vezető anyag lenne a térben mindenütt. A dolog 
elég tanulságos, mert azt hinnénk, hogy akkora utat kell megtenniük az 
erővonalaknak, hogy az a fontos rész, nem a tekercsen belüli.

Szórótrafót is számoltam már ezen az elven. A vasból kilépő fluxust kis 
szeletekben vettem figyelembe, a vas alakját követően adott 
keresztmetszetekkel és pl 1 centis hosszakkal. De csak 10 centiig mentem el, 
onnantól végelen jól vezető anyagot tételezve fel (mágnesesen). Az eredmény 
egész jó lett.

A dolog hasonlít a földelőszondák körüli áramkép témájához is. A nagy 
feszesés a szonda körül van. A föld maga az irtózatos keresztmetszetekkel a 
nagy hosszak ellenére rövidzárnak tekinthető. Vagyis, ha besűlyesztenénk a 
földbe egy 1km átmérőjű fém félgömböt, valami irdatlanul kicsi földelési 
ellenállást mérhetnénk egy másik ilyen, jó baromi távol lévő félgömbhöz 
képest. Ha ezen a félgömbön belül is föld van, és egyre kisebb félgömbök, 
mint a hagymahéj, egyre nagyobb ellenállást találnánk mérni, végül fönt, 
ahol csak egy kis golyó lenne, már nagyon nagyot.

Szóval asszem könnyen lebecsüljük azt a kívül folyó áramot.

De ez csak az egyik dolog.
Ha a fesz adott a két lemezen, a kívül folyó áram mit se tud arról, hogy 
belül nem tömör műanyag van, és ott is folyik áram a lemezek belső 
felületéről, nemde? Sőt, akár külön még más fogyasztókat is odaköthetnék, 
akkor is ugyanazok az áramképek alakulnának ki. Ezek - ahogy dexter is 
írta - egymástól függetlenek. Párhuzamosan kapcsolt fogyasztók, és kész.

hjozsi