Hyperszil volt

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

>> A teljesítmény: G*Um.
>
> Elvileg ez a G*Um azonos a U(primer)*j*d^2*pi/4 (ahol 'd' a huzal
> atmero), nem? (az aramsuruseg altal megengedett max aram a primer
> madzagban szorzva primer fesz)
> A magnesezo arammal mi a helyzet? Ha kijon hogy pl. max 6A lehet az
> aram, a vas magnesezo arama pedig 2A, akkor marad 4A amit
> hasznalhatok energia atvitelre?

Majdnem jó a felvetés, csak az az ábra, hogy a mágnesezőáram jóval kisebb 
szokott lenni a terhelőáramnál, és 90 fokkal odébb van. Tehát rajzolj egy 
nyilat, majd rá merőlegesen egy tizedakkorát, és nézd meg az eredőt, mekkora 
lett. Szerintem jelentéktelen a különbség.

Az már nagyon szar trafó, amelyiknek a hasznos terheléshez képest fele a 
mágnesezőárama. Nagyobbaknál pl akár száz is lehet az arány, és még ott is 
van ez a merőlegességi dolog.

> Most szamoltam egy nagy EI vasmagot.
> Egy leegett trafo, az adattablaja szerint 1550VA-es volt gyarilag, es
> 440/380/220 primerje es szekundere volt.
>
> Most en szamoltam erre egy 230/230-as levalaszto trafot, 1T-vel,
> 5W/dm2-el, es 0.9-es huzallal 420 VA jon ki, 1.25-el 620 VA, de az
> utobbi eppen felfer, geppel fel lehet talan tekerni, kezzel biztos
> nem.
>
> Mit szamoltam el?

Hm. Nem tudom, lehet, hogy fújt készülékben volt, és szakaszos üzemű.

> A vaskeresztmetszet 45mm*72mm
> A hasznalhato ablakmeret (csevetest merete levonva): 19mm*58mm
>
> Bmax=1T
> Avas=3240mm2
>
> Ebbol Um=0.719747 V
> N1 = 320 menet
> N2 = 320 menet (vesztesegek elhanyagolva)
>
> Az 58mm szeles ablakban 1.25-os huzalbol 46 menet fer el egymas
> melle, ebbol lesz 14 sor, vagyis 17.5mm-t foglal el az ablakbol.
> Ennek a kerulete:
>
> K = 2*(58+17.5) = 151mm
>
> j=GYOK(q/(ro*Ar/K)) = 2.192 A/mm2
>
> Imax = j*d^2*pi/4 = 2.69A
>
> P = Imax*Upri = 618.7 VA

Nem ragadtam számológépet, de lászólag jól számoltál. Ez egy ekkora trafó, 
és kész. :-) Mondtad, hogy az elődje leégett. Ez nem fog. :-)

Ja, ez az 5W/dm2 nem szentírás! Ha a szigetelanyagok sokkal melegebbet is 
tudnak, mint mondjuk 30 fokos környezetben 50 fok túlhőmérséklet, akkor 
lehet az a traffancs melegebb is, ezért tudhat többet is. Ez csak egy 
biztonsági számítás, amit én így csinálok. Lehet, hogy jó a hőkontakt a vas 
és a tekercs között, és a vas is fel tud melegedni, jóval nagyobb felületen 
adhatja le az egész traffancs a hőt. Pl ha kiimpregnálják az egészet, és egy 
tömbnek fogható fel. Minél kisebb a trafó, annál inkább így van ez.

(Érdekes dolog ez. Terveztem egy jó marha nagy trafót. Azért nagyot, mert 
nem akarok ventillátort a ketyerébe. A gyártója retette az adattábláját, és 
kb 2,5-ször nagyobb teljesítményűnek titulálta. :-) Le kellett vennem. Gőzöm 
sincs, mi alapján számolta ki ezt a sokkal nagyobb teljesítményt.)

hjozsi