http://amt.homelinux.net/gyu/plasmabooster.html

[jhidvegi]

Nagy Tibor wrote:

> Ha hiszed, ha nem, ismerem ezeket a gyújtási elveket, eddig még ebben
> nem mondtál újat. Rengeteg kapcsolást és cikket gyűjtöttem a témában,

Jójó, de akkor mér kell leszólni ilyen módon, hogy ma már nem így, meg nem
úgy, miközben magad írod, hogy bizony pont úgy. Az, hogy vannak trükkök,
hogy több szikra, meg több gyertya, az már csak hab a tortán.

Azt meg nem igazán hiszem el, hogy a megszakítási helyen semmi kondi,
legföljebb benne van nem látható módon a tekrencben.
Vagy marad az az egyszerű módi, hogy nincs rezgés, egyetlen rugás van, a
feltöltött induktivitás energiája megy ki, és lesz belőle, ami lesz. Végülis
fettel vagy igbt-vel, ahogy írod, meg is lehet csinálni. Megszaktóval azért
nem lehetett, mert ott húz ívet, és az zabálja fel az energia nagy részét.
Ha ott van a kondér, akkor létrejön a nagyfesz lengés, amit
feltranszformálnak...

> Ne ezen lovagolj már, elismerem, hogy nagyobb a tudásod és több

Lovagol a fene, és nem is biztos, hogy nagyobb a tudásom. A jelen témánál ez
teljesen invariáns, beszélgetünk. Nem értem, mi a bajod velem. Még két
levél, és azt is cáfolni van kedved, hogy ma ma van.

> tapasztalatod van elektromos téren, de nem ez volt a téma, hanem a
> subject béli linken gyakorlatban hatásos lehet-e a dolog vagy nem.

Igen, és erről fejtettem ki a véleményemet, hogy szerintem nem igazán jó
módi. Erről írtam, hogy ilyen nagyobb energiájú szikrákat már én is
csináltam hegesztőívek begyújtására, és rosszabb eredmény született, mint a
vézna kis halványlila szikrákkal. Próbáltam érvelni, hogy igaz, hogy baromi
nagy áramú a szikra, hiszen a gyertyára rakott kondi igen rövid drótokon fog
kisülni, de ennek megfelelően jó rövid lesz az ideje is. De azt is
hozzáraktam, hogy maga a létrejött plazma (ívcsatorna) lehet, hogy hosszabb
idő alatt rekombinálódik.

Egyet nem tettem hozzá: ez baromiul igénybe fogja venni az elektródokat a
gyertán, azaz hamar tönkremegy. A szikraáramot csak a soros ellenállások és
az a marha pici induktivitás korlátozza, amit az a pár cm2-es hurok jelent,
ami ott fellelhető. Számításaim szerint ez olyan 5-20nH lehet, az ohmok meg
a kondik ohmjai, mert a gyertyában durung vezetők vannak, legyen egy
0,5mm2-es 5 centis madzag ohmja, az 2mohm, de lehet, hogy a kondikban belül
van még bőven ohm. A kondi méretét nem tudom (hány nF), annyira nem olvastam
az irományt, de a méretekből ítélve nF nagyságrendű lehet. De az induló áram
szempontjából ez mindegy.

5kV-tal számolva di/dt=U/L=5000/20e-9=250A/ns az áram meredeksége. 1nF
esetén a rezgőkör frekije 30-40MHz, azaz, ha nem volnának ohmok, az áram a
periódusidő negyedénél (ez kb 7ns) iszonyat lenne, kb 1700A. :-) Persze
akkor, ha az ívet nulla körüli feszűnek vesszük. Ha az ohmok tényleg olyan
kicsik lennének, nincs kizárva, hogy tényleg többszáz A van ott pártíz
ns-ig, és nem tovább. Hát ennek a zavarkeltése se semmi. Érdekelne, hogy ezt
a gyakori direkt kisütögetést vajon bírják-e a kondérok. Arnold?

Közben látom, hogy vki beidézett egy részletet egy könyvből, hogy a szikra 
áramától függ az égés, az ideje nincs hatással a folyamatra.
Csak azt nem tudom, hogy ha ilyen egyértelmű a dolog, miért nem alkalmaznak 
jóval nagyobb áramú szikrákat?
Két dologra gondoltam a gyertya élettartamán kívül (ami a harmadik :) ),
1. az életvédelem, mert lehet, hogy ha valaki oda talál nyúlni a több kV-ra 
feltöltött kondihoz, főleg, ha bármiért nem sül ki, akkor gáz van,
2. a bődületes zaravkeltés miatt.

hjozsi