Re: FET híd

[jhidvegi]

Fuzesi Arnold wrote:

> Rajzoltam. A teljes visszatáplálást nem teljesen értem. A
> visszatáplálás áram alakja milyen kellene legyen?

Ekkor pont úgy működik, mint egy step-up konverter.
Van a motor belső fesze, amit az aktív nulladiódának használt fet elkezd 
terhelni. Ekkor a motorból generátor lesz, az áram a mociból kifele folyik 
(a motorüzemhez képest tehát fordítva), az induktivitás árama ennek 
megfelelően növekszik egyenletesen (elvileg, ha nincs ohm).
Majd amikor ez elkapcsol, ez az áram a másik feten megy be a tápba.

Tehát a motoron egyenáram van háromszög alakú feltéttel, a táp felé pedig 
csak ennek a lecsengő része megy. Ott tehát kvázi négyszögáram van. Pont 
úgy, mint amikor terheljük a betápot, csak itt visszatápláljuk.

>> Ekkor, ha a pwm kisebb feszt csinál a tápból, mint a motorfesz, a
>> kütyü szabadonfutó üzemben van.
>
> Ez is oké.

Hát fogjuk rá. Ha oké lenne, nem tetted volna fel a kérdéseket. :-) De nem 
baj, majd ezután csak-csak oké lesz.
Csak aztán ne verd a fejed a falba, hogy akurvaéletbe, ez ilyen 
egyszerű??!!...

> Bal felső FET vezet.
> Jobb  alsó (PWM) FET-el "feltöltöm" a tekercset. Az igyekszik a PWM
> végén kisülni, már ha volt oka rá, azaz nem volt egyenlő az Umotor az
> Ube*kitoltessel.
> Azaz elindul az áram befele a tápból a motor felé.

Igen.

>> Ha kisebb a kitöltés*ube, mint az indukált fesz, akkor elindul a
>> fékáram, létrejön az energia visszatáplálása a betápba a motorból.
>
> Tehat a (kitöltés*Ube)-(Umotor) ami az induktivitást "előjelesen
> gerjeszti". Mivel az induktivitas ezesetben forditva van gerjesztve
> mint normal (gyorsitas) uzemben, ezert forditva is fog dolgozni,
> tehat kinyomja vissza a tápba a motorbol beletáplált  energiát.

Pontosan.

> Ami viszont homályos: Ha nagyon durvát fékezek, akkor a
> visszatáplálásnak lőttek, satufék van, disszipálunk.
> Tehát valami szerint érdemes visszavenni a PWM-et igaz?
> Ezt hogy érdemes kisakkozni?

Az egész megközelítés nem jó.
Mindenképpen van disszipáció, mert vannak ellenállások. Itt sincs más, mint 
bármilyen tápegységnél, amikor leterheled, és közben vannak soros 
ellenállások, meg a tápegységnek belső ellenállása.

Van a tápegységed - jelen esetben a motor -, amit terhelve (visszatáplálás) 
keletkezik vmekkora veszteség is. A leterhelésnek a rövidrezárás egy szélső 
esete, amikor az összes energia a soros és belső ellenállásokon fog 
eldisszipálódni.

Nincs minőségi ugrás, az átmenet folyamatos. Ha drasztikusan fékeznél, de 
hagynál valami kicsit visszatáplálódni, akkor is bazi nagy lenne az ohmokon 
a veszteség, csaknem ugyanakkora, mint totál rövidzárban. És így tovább, 
ahogy egyre szelídebben fékezel, egyre jobb hatásfokkal megy vissza a delej.

Szerintem csak pici kütyüknél okés ez a drasztikus rövidrezárogatás, mert a 
piciknél (ez egy belátható ún. növekedési törvényszerűség) sokkal nagyobb a 
relatív ohm.

Ha egy mozdony kerekénél lévő motort zárnék rövidre hasonló módon, ahhoz 
egyrészt valami irtózatos kapcsolóelemek kellenének, másrészt el tudom 
képzelni, hogy vmi károsodna. Mert hogy az üzemi áram is valami 1500-1800A, 
miközben a fesz is akár 1500-1800V, (nem emléxem, hogy a két adat közül 
melyik melyik, ez asszem a V43-as mozdonyé). Itt a belső ohm a mociban lehet 
vagy 5%, vagy kevesebb, ennek megfelelő iszonyat zárlati áram lenne.

Egy pici motornál meg szinte ugyanabba a nagyságrendbe esik, mint az üzemi. 
Emiatt van az is, hogy egy pici nyáktrafónak olyan bazi nagy a fesz-esése. 
Az üzemi áram szinte felére ejti a feszt, ergo a rövidzár bakfity neki. A 
bekapcs áramlökete is ugyanezért nudli. Ellenben már egy pártíz kW-os 
traffancsnál külön gondolni kell a bekapcs áramlökésre is, és a zárlati 
árama (dorpja) is jóval kisebb, és a méret növekedésével egyre kevesebb 
ohmos összetevővel.

hjozsi