"serts k b t "

[Benedek István]

Szia!

>> H t, ‚n m‚g nem l ttam olyan madarat, amelyik el bb ”sszes rozta volna a
>> k”rny‚k f it ‚s kupacba dob lta volna a gallyakat, mert m‚g nem tartotta
>> ‚rdemesnek a gondolkod st.:) Azon t”prengj, hogy csup n ”szt”n”s 
>> k‚sztet‚s
>
> Kizarolag oszton. Ha nincs tojas, mert nincs megtermekenyites, nincs
> feszek sem! Ha a him madarat kasztraljak, SOHA nem epit feszket. Pedig
> akkor nem azna a hulye az esoben. A madarak egyebkent nem is alszanak
> a feszekben soha, kiveve ha tojason ulnek.

Ez a gondolat kissé mellé ment.:) Nem arról van szó, hogy miért épít, vagy 
miért nem! Nyilván nem kéglinek kell neki, hanem a költéshez és az utódok 
felneveléséhez. Ezért is az alapos körültekintés és a tökéletes meló! Tehát 
az nem bizonyíték az ösztönös tettre, hogy csak akkor épít, ha van 
megtermékenyítés.
>
>> alapj n tudn l-e (persze mad r mivoltodban) f‚szket k‚szĄteni? Nem tudom
>> l tt l-e m r ‚s fogt l-e a kezedben mondjuk rig˘f‚szket. Eleve m r a hely
>> kiv laszt sa  sem lehet csak ”szt”nre alapozott (sz mos fontos szempont
>> ad˘dik). Azt n a kell‚kek felkutat sa, mert ugye tudnia kell, hogy mi
>
> A helyszin kivalasztasaban osztonok dominalnak. Hogy PONTOSAN mi
> tortenik, azt nem tudjuk.

Na PONT EZ AZ! Nem tudjuk, hogy mi van, de az biztosan ösztön.:))

Uj, ismeretlen helyen az osztoneben leirtak
> kozul a legkozelebbit fogja hasznalni. Pl a rigo akkor is feszket
> epit, ha korulotte szazszamra vannak ELKESZULT, mas fajok elhagyott
> feszkei. Nem illik bele a kepbe neki. Inkabb melozik...

Mert más madarak másként építkeznek, más méretekkel rendelkeznek, nem 
egyforma számú a szaporulatuk, más helyeket kedvelnek, stb, stb. Te sem 
vinnéd a feleségedet egy elhagyot putriba, hogy ott szülje meg a 
gyerekeidet. Inkább melóznál Te is.:) Az is a döntéshozatal bizonyítéka, 
hogy nem foglal el idegen fészket, hanem megcsinálja a sajátját.
>
>> alapj n v logat az anyagok k”zl. A k‚szĄtm‚nynek van egy tgondolt 
>> statikai
>> fel‚pĄt‚se ‚s amikor a fon s-hurkol s, r”gzĄt‚si pontok k‚szek, akkor j”n 
>> a
>> s rral tapaszt s. Nincs gond a m‚retekkel sem, ™SZT™N™SEN akkora amekkora
>> kell, nem kisebb, nem nagyobb! V‚gl a sz r”kkel, tollakkal val˘ b‚lel‚s.
>> Szoktam mondani: mindezt h tratett k‚zzel, csak a cs r‚vel!!! Sokszor
>> egyetlen nap alatt. Az eredm‚ny egy szinte sz‚tverhetetlen, id t ll˘, 
>> komoly
>> darab ‚s a f hoz r”gzĄt‚s‚t is ‚rdemes tanulm nyozni (h rom pontos 
>> k”t‚s!)
>> J˘. ezzel nem azt akarom bizonyĄtani, hogy sz molni is megtanult, de a
>> statik ban el‚g j rtas.
>
> Ez kizarolag a programjaban van benne. Egyetlen madar sem johet ra
> magatol. MINDIG ugyanazt a hurkolast alkalmazza pld. Vannak aztan
> olyan osztonos viselkedesek, amik csak 'ravezetik' az allatot a
> helyes cselekvesre, pl. a fiatal pintyek osztonosen vonzodnak a hosszu
> palcikakhoz es otletszeruen lukakba dugdossak oket. Egy ido utan
> megtanulja, hogyha a fa lukjaba dugja, akkor nagy valoszinuseggel
> valami hernyo a jutalma. Ilyenkor az oszton csak annyit tartalmaz,
> hogy keress hosszu, hegyes dolgokat es dugdosd lukakba.

Akkor az emberek is ösztönlények, mert ugyanúgy vezetik az autót, ugyanúgy 
esznek, isznak, mindenki egyformán beszél (kívülállók szerint). Kitúrkálják 
a pénzérméket a zsebükből egy és parkolóórákba dugdossák, mert akkor nem 
büntetik meg. Frankón, ilyen okfejtések hallatán azt érzem, hogy az emberek 
többségének fizikailag fájna, ha valaki egyszer tudományosan bebizonyítaná, 
hogy nem ő az egyetlen nagyeszű teremtmény a Földön és ezt igyekszik minden 
áron meggátolni.
>
> A kiscsirke a labujjait csipkedi eloszor es utana kezdi el a foldet,
> igy tanul meg csipegetni. Ha a kiscsirke kulonosen bolyhos vagy egy
> gallerral eltakarjuk a labait, akkor egyszeruen EHEN HAL!!!! Nem all
> neki gondolkodni.

Valszleg egy kiscsirke analóg egy párhónapos kisgyerekkel. Nem csodálkozom, 
hogy nincsenek látványos elhatározásai. Ez a csipegetni tanulás is rossz 
példa a tudattalanság igazolására, mert attól, hogy ezek az első "lépések" 
vezetik rá a lényegre, még nincs kizárva, hogy később gondolkodni is fog.
>
>> Azt nem tudom, hogy pont a majom mi‚rt nem, de sz mos vad llat ‚s h zi 
>> llat
>> (ak r diszn˘, csirke, nyŁl, kecske, stb) szobatisztas gra nevelhet . Ez
>> term‚szetesen lehet ”szt”n”s alkalmazkod˘k‚pess‚g is, nem pedig egy
>> megfontolt, megfelelni akar s.
>
> Azert, mert a ragadozo igyekszik elrejteni az uruleket a leendo
> zsakmanya elol, mert az megerzi a szgat. A fold alatt nem. A
> zsakmanyallatok (kecske, lo, juh, szarvasmarha) SZERINTEM nem
> nevelhetok szobatisztasagra. A disznot nem tudom, de szerintem az sem.

Szerinted a szobatisztaságra nevelhetőség egyenlő az elkaparási szokásokkal? 
Mi a közös ezekben? Azt sem értem, hogy miért csak a ragadozó rejti el az 
ürülékét a zsákmánya elől? Mindkettőnek érdeke, hogy a másik ne találja azt 
meg! Van egy nyulam, 6 éve lakásban tartjuk és az első hónaptól szobatiszta 
(zsákmányállat). Egy összehajtogatott papírtörölköző van mindig ugyanabban a 
sarokban és arra (csak arra) végzi a dolgát. A ketrecében akkor se, ha fél 
napig be van zárva. A lányoméknál ugyanez a helyzet másik nyúllal, 2 éve. 
Haveromék egy malacot tartottak sokáig egy mellékhelyiségben, az is 
nevelhető volt, csak a szabadban végezte a dolgát.
Szóval sok a találgatás és a hamis állítás, de egy igaz, amit feljebb írtál: 
"hogy pontosan mi történik, azt nem tudjuk". Ezzel max. egyetértek és 
(nekünk, akik mindenek felett és rettentően magas szinten gondolkodunk):) 
ezt nem szégyen bevallani.
>
> Udv:
>    BBalazs

üdv: I.
http://muszersarok.gportal.hu