"serts k b t "

[Bodosi Bal zs]

> H   t, ‚n m‚g nem l ttam olyan madarat, amelyik el bb ”sszes rozta volna a 
> k”rny‚k f it ‚s kupacba dob lta volna a gallyakat, mert m‚g nem tartotta 
> ‚rdemesnek a gondolkod st.:) Azon t”prengj, hogy csup n ”szt”n”s k‚sztet‚s 

Kizarolag oszton. Ha nincs tojas, mert nincs megtermekenyites, nincs 
feszek sem! Ha a him madarat kasztraljak, SOHA nem epit feszket. Pedig 
akkor nem azna a hulye az esoben. A madarak egyebkent nem is alszanak 
a feszekben soha, kiveve ha tojason ulnek.

> alapj n tudn l-e (persze mad r mivoltodban) f‚szket k‚sz¡teni? Nem tudom 
> l tt l-e m r ‚s fogt l-e a kezedben mondjuk rig¢f‚szket. Eleve m r a hely 
> kiv laszt sa  sem lehet csak ”szt”nre alapozott (sz mos fontos szempont 
> ad¢dik). Azt n a kell‚kek felkutat sa, mert ugye tudnia kell, hogy mi 

A helyszin kivalasztasaban osztonok dominalnak. Hogy PONTOSAN mi 
tortenik, azt nem tudjuk. Uj, ismeretlen helyen az osztoneben leirtak 
kozul a legkozelebbit fogja hasznalni. Pl a rigo akkor is feszket 
epit, ha korulotte szazszamra vannak ELKESZULT, mas fajok elhagyott 
feszkei. Nem illik bele a kepbe neki. Inkabb melozik...

> alapj n v logat az anyagok k”zl. A k‚sz¡tm‚nynek van egy  tgondolt statikai 
> fel‚p¡t‚se ‚s amikor a fon s-hurkol s, r”gz¡t‚si pontok k‚szek, akkor j”n a 
> s rral tapaszt s. Nincs gond a m‚retekkel sem, ™SZT™N™SEN akkora amekkora 
> kell, nem kisebb, nem nagyobb! V‚gl a sz r”kkel, tollakkal val¢ b‚lel‚s. 
> Szoktam mondani: mindezt h tratett k‚zzel, csak a cs r‚vel!!! Sokszor 
> egyetlen nap alatt. Az eredm‚ny egy szinte sz‚tverhetetlen, id t ll¢, komoly 
> darab ‚s a f hoz r”gz¡t‚s‚t is ‚rdemes tanulm nyozni (h rom pontos k”t‚s!) 
> J¢. ezzel nem azt akarom bizony¡tani, hogy sz molni is megtanult, de a 
> statik ban el‚g j rtas.

Ez kizarolag a programjaban van benne. Egyetlen madar sem johet ra 
magatol. MINDIG ugyanazt a hurkolast alkalmazza pld. Vannak aztan 
olyan osztonos viselkedesek, amik csak 'ravezetik' az allatot a 
helyes cselekvesre, pl. a fiatal pintyek osztonosen vonzodnak a hosszu 
palcikakhoz es otletszeruen lukakba dugdossak oket. Egy ido utan 
megtanulja, hogyha a fa lukjaba dugja, akkor nagy valoszinuseggel 
valami hernyo a jutalma. Ilyenkor az oszton csak annyit tartalmaz, 
hogy keress hosszu, hegyes dolgokat es dugdosd lukakba.

A kiscsirke a labujjait csipkedi eloszor es utana kezdi el a foldet, 
igy tanul meg csipegetni. Ha a kiscsirke kulonosen bolyhos vagy egy 
gallerral eltakarjuk a labait, akkor egyszeruen EHEN HAL!!!! Nem all 
neki gondolkodni.
 
> Azt nem tudom, hogy pont a majom mi‚rt nem, de sz mos vad llat ‚s h zi llat 
> (ak r diszn¢, csirke, ny£l, kecske, stb) szobatisztas gra nevelhet . Ez 
> term‚szetesen lehet ”szt”n”s alkalmazkod¢k‚pess‚g is, nem pedig egy 
> megfontolt, megfelelni akar s.

Azert, mert a ragadozo igyekszik elrejteni az uruleket a leendo 
zsakmanya elol, mert az megerzi a szgat. A fold alatt nem. A 
zsakmanyallatok (kecske, lo, juh, szarvasmarha) SZERINTEM nem 
nevelhetok szobatisztasagra. A disznot nem tudom, de szerintem az sem.
 
Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm