Labortápok elmélete

[Horvath Janos]

> Hogyan oldanátok meg azt, hogy a feszültségállító potméter tekerése 
> szépen átkapcsolgassa a reléket, amik kapcsolják a tekercseket?
Komparatorok cca 0.5-1V hiszterezissel (mar a kimenofeszre ertendo).

> Egyébként, azt hiszem a 85 vagy 86-os RT évkönyvben van egy nagyon jó 
> labortáp kapcsolás 324-es IC-vel. Ez az ismeretségi körben sok 
> példányban megépült anno, és nagyon jól bevált. 5A, beállítható 
> áramkorlát, és bolondbiztos.

Ha az az, aminel egy zenner+OPA adja a ref-t es az aramkorlat ugy van 
megcsinalva, hogy egy dioda van elofeszitve, akkor az tenyleg
nagyon jo kapcsolas. Mi is megcsinaltuk sok peldanyban,
nemesen egyszeru.

A tapoknal nalam alapkovetelmeny, hogy a kimeneti aram
0-ig leszabalyozhato legyen. Meg szoktam nyaggatni
olyannal, hogy feszt a maximalisra, aramot 0-ra,
ra egy terheles es az arampotit kezdem feltekerni.
Ha ekkor begerjed, akkor mar nem is mericskelem tovabb.
(volt olyan, ami 2-4V-os tuskeket csinalt a kimeneten,
azonos arkategoriaban talaltam olyat, amit meg nem tudtam
tonkrevagni es nem szivatott (eddig))

Szerintem 3-4 megcsapolas eleg egy traffancsra, nalam 8V-nal
meg 20V-nal kapcsol. (max 35V a kimeneti fesz).

A jelalakgeneratoros-tavvezerelheto-tolotetos-lendkerekes-stb.
tapnal azert erdekes lesz a kimeneti szurokondi attoltese,
gondolom nem azt akarja merni az ember mondjuk egy U/I
karakterisztika felvetelenel.

JAni
11:26