Napkollektor - megvalositas

[jhidvegi]

Attila Sass wrote:

> Pl lehet, hogy a műanyagon, vagy az illesztési (ragasztási) helyeknél.
> Itt a listán volt mem olyan rég szó róla valami építkezéssel és
> szigeteléssel kapcsolatban, hogy egyes műanyagokon, szigetelőkön
> mennyire diffundál át a víz. Mintha szó lett volna, hogy alufóliára is
> volt adat.

Igen, tudok róla, ha a mértékét nem is, de ugye ott nagy felületek és kis 
diffúziós hossz a jellemző. Itt meg a ragasztásnál található műanyag talán 
tized, esetleg századmilliméter vastag, tehát a diffúziós utra merőleges 
keresztmetszet jó kicsi, ellenben a vastagság nem tizedmilliméter, hanem 
centi.

> Csak itt nem csak az átlagos páratartalom számít. Téli hidegben pl. a
> külső ablak nagyon lehűl (ha jó a szigetelése az ablaknak akkor jól
> lehűlhet a külső ablak belső fele), és erre bőven le tud csapódni a
> benn hosszú idő alatt lassan felhatlmozódott felhalmozódott "áltagos"
> pára.

Ez lehet. Ha viszont annyira szar már, hogy nem az éves pára, hanem csak a 
napi/heti átlagpára van bent, akkor már nincs olyan nagy baj. :-) Ha még 
ráadásul lyukas is, és kintről szivattyúz, akkor nem is fog egyáltalán 
lecsapódni. Ez egyébként jó módszer pótmegoldásnak. Bárhol párásodik az 
ablak, csak arról kell gondoskodni, hogy a két réteg között (régieknél a két 
ablak között) inkább kinti levegő legyen, mint benti, tehát ne a külső 
zárjon légmentesen vagy jobban, hanem a belső.

> Nem hiszem, hogy a CO2 disszociációja szobahőmérsékleten mérhető
> lenne, nagyon stabil molekula (valami 5-600 kJ/mol kötésé erők vannak
> az O=C=O kettős kötéseknél). A vízben oldódva egyensúlyban szénsav
> (H2CO3, illetve az ebből származó ion(ok), meghatározott
> egyensúlyban) lesz. Lehet (nem tudom), hogy a víz enyhe savassága
> miatt valamiért rosszabbul oldódik benne az oxigén.

Lehet, sokminden lehet. Én még azt is el tudom képzelni, hogy nem is ez az 
ok, csak az, hogy a palack ne akarjon összezuhanni, behorpadni attól, hogy 
feloldja a víz a maradék levegőt, ami benne van, vagy ha lehül, akkor.

> oxigén. Most hirtelen nem tudom hogy tényleg így van-e, de arra
> gondolok, hogy hasonló okokból egy telített konyhasóoldatban kevesebb
> cukor oldódik, mint egy ha nem oldottunk volna előtte benne sót.
> Tényleg, így van ez? Vagy a telített koncentrációk függetlenek
> lehetnek egymástól?

Meglepne, ha sokféle sót, cukrot lehetne ugyanabban a vízben úgy oldani, 
mintha tiszta víz lenne, mert az ő szempontjából még tiszta.

De sok érdekes gondolatot írtál, kár, hogy nem lehet tudni, mi az ábra 
valójában.

hjozsi