Napkollektor - megvalositas

Attila Sass attila.sass at palettainvent.hu
Tue Apr 4 13:59:12 CEST 2006


> Attila Sass wrote:
> 
> > A víz kisebb molekula és könnyebben bediffundálhat, mint az 
> argonatom 
> > kifele.
> 
> Adatok? Min keresztül? Az üvegen? A fémen? A műanyagon, 
> aminek állati kicsi 
> a diffúzió irányú keresztmeszete, és van vagy 1 centi az úthossz?

Pl lehet, hogy a műanyagon, vagy az illesztési (ragasztási) helyeknél.
Itt a listán volt mem olyan rég szó róla valami építkezéssel és
szigeteléssel kapcsolatban, hogy egyes műanyagokon, szigetelőkön
mennyire diffundál át a víz. Mintha szó lett volna, hogy alufóliára is
volt adat.


> 
> Amúgy, ha a víz valóban be tudna diffundálni, akkor se tudna 
> összegyűlni 
> annyi, hogy lecsapódásképes legyen, hiszen ekkor a benti átlagos 
> páratartalomnak a külsőnél nagyobbnak kéne lennie, tehát ez 
> már túl van az 
> egyensúlyi állapoton.

Csak itt nem csak az átlagos páratartalom számít. Téli hidegben pl. a
külső ablak nagyon lehűl (ha jó a szigetelése az ablaknak akkor jól
lehűlhet a külső ablak belső fele), és erre bőven le tud csapódni a benn
hosszú idő alatt lassan felhatlmozódott felhalmozódott "áltagos" pára.


> 
> PET palackokkal kapcsolatban hallottam konkrétan valakitől 
> olyat, hogy egy 
> bizonyos célra használtak desztvizet így csomagolva, és az 
> oxigéndiffúziót 
> úgy akadályozták meg, hogy enyhén szénsavassá tették a 
> desztvizet, enyhe 
> túlnyomást is csináltak. Nem igazán értettem, ez hogy 
> működhet így, hiszen 
> az oxigén parciális nyomása ettől még kicsi lesz a vízben. Vagy a CO2 
> disszociál, és van benne oxigén is külön, ezzel ez a kérdés el is van 

Nem hiszem, hogy a CO2 disszociációja szobahőmérsékleten mérhető lenne,
nagyon stabil molekula (valami 5-600 kJ/mol kötésé erők vannak az O=C=O
kettős kötéseknél). A vízben oldódva egyensúlyban szénsav (H2CO3,
illetve az ebből származó ion(ok), meghatározott egyensúlyban) lesz.
Lehet (nem tudom), hogy a víz enyhe savassága miatt valamiért rosszabbul
oldódik benne az oxigén. Meg az is lehet, hogy a puszta tény, hogy
valahol nagyobb nyomás van, ugyan nem változtatja meg azt, hogy a kisebb
parciális nyomás miatt az O2 is befele igyekszik (az egyensúlyi állapot
elérése céljából), de az egyensúly kialakulását nagymértékben lassítja,
pl azzal, hogy az "útvonalakon" ahol molekuláknak esélye van vándorolni,
a CO2 molekulák mennek kifele, és így gátolják az O2 molekulák
áramlását. Például elképzelhetőnek tartom, hogy a diffúzió sebességében
nagy szerepet játszik, hogy amíg a molekula a műanyagmolekulák között
vándorol, mennyire tud kialakítani másodlagos kötéseket a műanyaggal (és
így a műanyagban oldva is jól érzi magát). De ha ezeket a jó helyeket
lefoglalja a CO2, akkor kevésbé oldódik a műanyagban az oxigén. Most
hirtelen nem tudom hogy tényleg így van-e, de arra gondolok, hogy
hasonló okokból egy telített konyhasóoldatban kevesebb cukor oldódik,
mint egy ha nem oldottunk volna előtte benne sót. Tényleg, így van ez?
Vagy a telített koncentrációk függetlenek lehetnek egymástól?

--
sassi

--
sassi


 




More information about the Elektro mailing list