Re: Fizikai diákolimpia - magyar győzelem!

[jhidvegi]

SZIGETI Szabolcs wrote:

> Valójában de. Illetve ez az egyik ok. Egy kolléga sok évre
> visszamenőleg csinált statisztikai feldolgozást különböző tárgyakból
> elért jegyekre, és az derült ki, hogy tulajdonképpen most is
> ugyanannyi "okos" gyerek jön az egyetemre, mint 10 éve, a "buták"
> száma nő. Ez mondjuk nem is meglepő, persze.

Na ez jó, teljesen egybevág azzal, amit az előző egyik emilben írtam a 
genetikai változatlanságunkról.

> A baj az, hogy a finanszírozás fejpénz alapú, tehát az egyetemnek

Máshol is ez van? Vagy csak az állami oktatásban?
(Ha jól rémlik, az egyházi oktatásban is ez van. Ott milyen hatása van 
vajon?)

> Közben a hallagtókban sincs igazán meg az igény a színvonal
> megkövetelésére.

Ez a legfurább nekem. A 70-es években a BME-n tutira nem így volt.

> Szerintem a politika egyik legnagyobb bűne az, hogy
> a "tandíj" szót sikerült szitokszóvá alakítani. Így aztán a hallgató
> ebül szerzett jószágként kezeli az oktatást. Pedig rendes tandíj

Ezzel én, személy szerint mélységesen egyetértek, és nem értem, miért 
kellett ezt megtorpedózni. Én bevezettem volna egy érezhető tandíjat, és nem 
a költségvetés finanszírozása kedvéért, valamint egy hatékony szocpol 
rendszert, plusz egy tanulmányi eredményfüggő ösztöndíj rendszert. Az utóbbi 
kettő régen megvolt. Ma mi van?

> Másik nagy ok szerintem a túlzott hallagtói részvétel az egyetem
> irányításában a HÖK-nek (hallagtói önkormányzat) 30%-os (!!!)

Hú, ez majdnem olyan, mintha adókról szavaztatnának meg gazdasági 
szereplőket. :-) Vagy büntetőjogról bűnözőket, börtönben lévőket. Fura!

> amikor a tanmenetből eltörlik pl. azt az előkövetelményt, hogy a xy
> tárgy labor 1-et meg kellejen csinálni az xy labor 2 előtt (mert ott
> tanul meg olyat, amit a 2-ben használni kell), akkor lehet tudni,
> hogy egyik hök tag megbukott labor 1-ből, és idén mindkettőt fel kéne
> vennie, hogy még a 10 év alatt legyen diplomája.

:-) Ez is érdekes változás nekem. Régebben nem lehetett ennyire elhúzni az 
egyetemet. Bár belátható, hogy egyetemistának lenni jobb dolog, mint valami 
szar helyen dolgozni. :-) Tehát ebben ez is benne lehet, nem csak a fenti 
dolog. Azért kiakasztó egy jelenség.

> Persze az oktatók sem fenékik tejfelek, van sok rossz előadó (na,
> ezért kirúgnak :-), de nincs semmilyen visszacssatolás, amely

Bízzunk benne, hogy nem olvassák a listát. Az ok még nekem is egyértelmű: 
leépülő presztizs, ami már jóval korábban elkezdődött az általános 
iskolában, hangyányit később a középben. Emléxem olyan időkre, amikor ez a 
szöveg nem volt ritka: nem vettek fel sehova, maradt vmi tanárképző... Ezzel 
párhuzamosan minél alacsonyabb iskoláról van szó, annál inkább elnőiesedett. 
Nem a nők alacsonyabb szellemi képességeire akarok ezzel utalni, csak 
pusztán ez a tény. Engem még az ált iskolában is oktatott matekból, töriből, 
tornából, fizikából, kémiából, oroszból férfitanár, a gyerekeimnek egyetlen 
férfitanárnője :-) volt. A középiskola is már nagyon hasonló volt, az 
egyetemen még vannak ma is férfi oktatók - remélem. :-)

> kiszelektálná a rossz oktatókat. Akármilyen előadó valaki, akármilyen
> elavult dolgokat mond, nyugodtan megteheti, nincs kényszerítő erő,
> hogy fejlődjön.

Régebben ez hogy volt? Mi volt a kényszerítő erő?

> De az ipar részéről sincs valami túlzottan nagy (hatákony)
> visszacsatolás, hogy most jó-e vagy nem, amit az egyetem oktat,

Régebben - Mo-on - állami beavatkozás volt, ki hova mehet, mennyit lehet 
felvenni. Én pl hiradástechnikára jelentkeztem, felvettek, de simán átraktak 
az erősáramra. És nem csak engem, az egész szak szinte így állt össze. Ma ez 
szerintem nincs. (Nem, mintha kívánnám, hogy legyen.)
De az tényleg nonszensz, hogy ekkora túlképzés legyen divatszakmákból.

> Érdekes módon a dolgok megoldhatóak, jártam egy másoddiplomás
> gazdasági képzésre, ahol súlyos pénzeket kellett félévente füzetni,
> de pl. az okatók fizetésének 2/3-a a minősítésük alapján volt, és
Ki minősítette őket?
(Anno egész nyilvánvaló volt, hogy melyik előadót szeretik a diákok. Volt, 
akinél akkor is lézengtek csak szinte, ha folyton katalógust tartott, volt, 
akihez átjöttek másik szakról is, és csak akkor tartott katalógust, ha 
kötelezték rá, de akkor is szét szabadkozta magát. Mindig tömve volt pl az E 
ép. B terme. Matematika volt pedig.)

> egyátalán az egész képzés sokkal szervezettebb és szigorúbb volt,
> mégsem lázadozott senki, hogy azért, mert fizet, neki adjanak csak
> úgy diplomát. Pedig sokan ezt elvárják az ingyenes alapképzésben.

Ezért aztán van jó esély rá, hogy idővel ez másképp lesz.
Most is azért - ha jól emléxem - a felsőoktatásban max 70% az ingyenes módi. 
Csak akik fizetősre járnak, jóval többet fizetnek, mint amennyit kellett 
volna az államiban, ami ellen tüntetések folytak, meg politikai csaták.

> Igazából az egész egyetemi felsőoktatást állandóan reformálják,
> buzerálják, de kicsit olyan módon, mint amikor egy rendszert úgy
> szabályozunk, hogy nem nézük a kimenő jelet.

Na meg nincs idő a kimenőjelet megfigyelni, letelik a 4 év. :)

> Most bejött a kétszintű (bsc+msc) képzés, senki nem tudja, hogy mi és
> hogyan lesz, mindenkit készületlenül ért, hiszen még csak évek óta
> lehetett tudni, hogy lesz...

Hát ez az!

hjozsi