elektromagnes (elmeleti) kerdes

[jhidvegi]

>takoltam egy majdnem aranyos es majdnem szep rajzot
Amibol lattam, hogy sikerult jol ertenem, mi is tortent, hogy is van.

>az a) rajz szemlelteti a total rossz osszeallitast, folul van
De csak amennyiben azt vartad tole, hogy alul fogjon a magnes.

>mukodokepes konfiguraciok a b) abran latszanak, a baloldali a
>tanacsok alapjan allt ossze a fejemben, a jobboldali pedig egy
>az egyben az akar lenni, amit HJozsi irt, ha minden igaz.

Igy van, ezek tenyleg mukodnenek. (Mas kerdes, hogy ekkora aramokkal, amik ide
befernek, joval nagyobb eroket is ki lehetne hozni, ha a vaskeresztmetszetek
sokkal nagyobbak. Hely az van, csak az aranyokon kell valtoztatni.
Amirol en irtam, az csak a lemasolasa az eredeti, allando magneses verzionak.

>tehat parosaval zarok egy-egy ED-DE-t folul, es az alja lesz az,
>amivel a vasat emelni kell. a ?= pedig arra vonatkozik, hogy
>nem-e ekvivalens a felul zart ket tekercs az egy vizszintessel,
De, ekvivalens. Marmint mukodesre, szamszeruen lehet, hogy nem.

>mert 2x annyi menet van a ketton, mint a Te verziod egy
>szegmensen. ezert irtam azt, hogy a baloldali parokbol 3 eleg,
>koztuk 60° uresseg, mig nalad minden 60°-ra jut egy szegmens. a
>szumma tekercsszam mindket esetben 6.
Ertem, jo is igy, tehat eleg a 3 tekercspar, sot, egy ilyen szerkezeten eleg, ha
csak 1 tekercs van. :-) De ez a 6-os menetszal eleg gyenge lesz magneses
vezetonek, akar 1, akar 2 tekercs van. Gondolj bele, hogy az eredeti anyagban,
ami ugye a felhajtott vegu, a B abra jobb oldalan van, ott a tekercsen belul egy
50mm2-es vas megy, a tapado felulet mar 100mm2-es. Ezzel szemben a 6-os menet
keresztmetszete csaknem biztosan 25 mm2 alatt van, tehat negyede sincs a
felhajtott verzionak.
Persze ha csinalnal egy ujat az egeszbol, ahol a kor alaku valami elbir akar
12-es vagy meg nagyobb menetet, maris jobb lehet az abra.

Szamszeruen kulonben az van, hogy a jobb oldali abran a kilepo fluxus a ket
szomszedos tekercsben levo fluxusok osszege, ming a baloldalin annyi lep ki,
amennyi egy tekercsbol ki tud jonni. Ilyen ertelemben a fekvo tekercses verzio
erosebbnek tunik akkor is, ha a tekercsben futo vas keresztmetszete ugyanakkora.
(Es a magneses uthosszakat sem szabad figyelmen kivul hagyni).

>ez ugyanaz, ha jol ertem, mint a b) baloldala. van ertelme a
>fonti tekercsek tetejen levo vasivnek, vagy anelkul is
>ugyanakkora lesz a vonzas alul?
A vas iv nelkul nem er az egesz semmit. Ugy kepzeld el, hogy van a gerjesztes
(aram * menetszam), ez egyenlo a magneses tererosseg es a legres szorzataval (ha
a vasat vegtelen jo magneses vezetonek vesszuk). A magneses tererosseg
H=B/munulla.

Ha  nincs vas iv, akkor ott egy baromi nagy legres van, ami azt eredmenyezi,
hogy akkor is elenyeszo lesz az ero, amikor a munkadarab felfexik az orsok
vegere.

Az erot kulonben ugy lehet szamitassal megkozeliteni, hogy a legresben
felhalmozott magneses energia megvaltozasa osztva a megvaltozast kivalto
legresvaltozassal. F=dE/ds, ahol E=0,5*B^2/munulla*V, ahol V a legres terfogata.
De itt persze figyelmen kivul hagytam a vasban levo magneses energiat, ami akkor
jogos, ha ott jo nagy keresztmetszetek es kicsi erovonalhosszok vannak. Ennel a
hosszu filigran menetnel ez lehet, hogy nagy elhanyagolas.

>tanultam en a magnesekrol, raadasul csak par eve, de a
>telitodesrol a tankonyveim nemigen ertekeztek emlekeim szerint.
Nem is annyira erdekes ez most, max annyiban, hogy tenyleg eleg kis fluxus tud
letrejonni akkor is, ha a menetszalakat telitesbe viszed, mert nagyon kicsi a
keresztmetszetuk.

Persze kerdes, hogy mi a feladat. Lehet, hogy jo lesz, fene tudja.

Ha netan megse jott ossze, es ujat kell csinalnod, akkor vagy a fekvo tekercses
verziot csinald meg, vagy azt, amit most, csak sokkal nagyobb
vaskeresztmetszetekkel, es  ha lehet, rovid magneses utakkal. Igy meg a
megtaplalasi igenyt is jelentosen lehet csokkenteni. Mondhatnam, hogy jo lenne,
ha a vas uralna a terepet, nem a rez. Ebben a meretben olyan magnest is ossze
lehet hozni, hogy emberi erovel nem lehet letepni egy sik vastestrol, platnirol.
Vannak a gepiparban olyan magnestalpak, amik nem is hasznalnak aramot, csak egy
vastestben elfordithato magnest, ahol csupa marha nagy keresztmetszet van. Pl
meroorak allvanyai szoktak ilyenek lenni. Ezeket se lehet letepni egykonnyen egy
sik vasfeluletrol. De a magnesasztalt is emlithetnem, ott aztan szinte csupa vas
az egesz, csak a hornyokban vannak tekercsek. Egesz pici teljesitmeny kell a
megtaplalasahoz, mondjuk 200V 1-2A, es felelmetes erok jonnek letre, talan
tonnakban merheto (kis pongyolasaggal), ha nagy feluletu es vastagsagu testet
raknak fel. Persze itt altalaban nagyon kicsi a legres, jo az illeszkedes. Pl
egy sikkoszoru magnesasztala.

hjozsi


____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu