Re: Nyomógomb ellenállás max.?

[jhidvegi]

>> :-) De ugye mire ezt leírtad, már elment onnan mellőled a
> feleséged? :-)
> Igen.  :-)))

:-))))

> De már régóta gazdasági vonalon így pl. könyveléssel
> foglalkozik.

Akkor ajánld neki az Akta c. levlistát. (Hacsaknem máris tagja).

> Na ez az. ÉS megbotránkozunk ha valamelyik bíró nyilvánosan
> elkottyantja magát hogy őt az igazság nem érdekli, hanem
> csak az, hogy milyen paragrafust lehet ráhúzni. Pedig ez a
> gondolkodásmód közöttük mindennapos. Tudom, hallottam tőlük
> többször.

És ez mindenütt így van? Pl az amcsiknál az esküdtszék rendszerben is?

> Soha. Nem egzakt tudomány. Meg szvsz nem is tudomány.  :-)))

Igen, ebben egyetértünk. Bááár, hogy tudomány-e, hát abban vannak ma már 
finomításra okot adó dolgok. Pl a pszichológia is tudomány, meg a 
hittudomány is az. És akkor még az asztrológiát meg se említettem. Abban az 
értelemben bármi lehet tudomány, hogy egy nagy koherens rendszerben valaki 
jól tájékozott, oda-vissza tudja. És nem feltétlenül kell vizsgálni, hogy 
kinek a nézőpontjából nézve az igaz-e, vagy létező dolog-e. Pl a matematika 
simán alkot olyan rendszereket, amik nem léteznek a valóságban (pl akárhány 
dimenziós terek...), de van egy kiindulási axiómarendszere, onnantól azt 
épít rá, amit lehet, tud. Ezen az elven sokféle tudomány létezhet.

>> az Isten ügyesebb jogalkotó. Minket csak a saját képére
> formált, de számos
>> tulajdonságot (szándékosan) kihagyott. :-)
> Józsi látnod kell, hogy az emberek igazság-érzete és

Ó, én nem az igazságérzetre gondoltam, hanem hogy a természeti törvények 
valóban azok, és áthághatatlanok. Viszont az Istennek sokkal több ideje volt 
a "jogalkotásra". :-) Nem is tudhatjuk, mennyi. Főleg, ha az alapját, magát 
az időt is a megalkotandók közé soroljuk, márpedig oda kéne.

Amúgy igaz, hogy helytelen az elnevezés: igazságügyi minisztérium. Inkább 
jogügyinek kéne nevezni. :-) Más nyelvekben, országokban hogy nevezik?

> Más megfogalmazásban:  többféle jogberendezkedés lehet ebben
> is. Így pl. lehet diktatórikus, lehet polgári és lehet
> liberális. Most liberális van. De az emberek nagyrésze
> polgári rendet várna, mégha nem is mindegyik polgári
> gondolkodású.

Ez így kissé ködös, leegyszerűsítő. A mai modern világ ún. liberális 
demokráciákban él.

A fenti 3 között sejtésem szerint ilyen különbségek lehetnek:
1. a diktatórikusban a jog nem is igazán létezik, max formailag. Ott az van, 
amit a diktátor vagy diktatúrát képviselő szervezet, párt, annak vezetője 
akar.
2. polgári talán olyan, ha létezhet tisztán, hogy az és csakis az szabad, 
amit a jogszabályok megengednek, tehát semmit, ami nincs benne, hogy 
teheted.
3. liberális jog: itt mindent szabad, amit a jogszabályok nem tiltanak.

Lehet, hogy tévedek, de ilyesmi rémlik valahonnan. És valszleg egyik se 
létezik tisztán. Illetve még belejátszik az angolszász országokban honos 
precendensjog. Egy-egy nagyobb horderejű ügy kapcsán a legeslegfelsőbb 
bíróság hoz vmi döntést, ami utána az összes hasonló ügyben precedensértékű, 
mintegy aszerint kell eljárni.

Na de ez nem jogászfórum. Bocs mindenkitől, főleg a laikus dumákért.

hjozsi