Re: off: PC Vízh_tés

[Sass Péter]

Hello Gyula!

> Bocs, hosszú lesz.

Semmi gond!

> >Ja. Csak abban a pillanatban, hogy elkezd forrni, megnő a nyomás,
> >ergó _minden_ hőmérsékleten forrásponton van a folyadék 0 és 270 fok
> >között. (Feltéve, hogy _csak_ H2O van a rendszerben.)
> 
> Nem értek egyet...:}

Mi az az egy, amit nem értesz? :-)

> 1. normál légköri nyomáson a víz hármaspontja 0 fok
>     ( egyszerre tud szilárd, folyékony,és göz állapotú
>     lenni.
> 2. melegítésre elkezd egyre jobban párologni, egész
>      addig nö a nyomása, amíg az adott höfokon telítetté
>     nem válik a fölötte levö tér( zárt térröl beszélünk)
> 3. forrni akkor kezd, amikor a folyadék belsejében levö
>     buborékokban a telített gözök nyomása meghaladja a
>     külsö nyomás+ hidrosztatikai nyomást, ekkor a bubo-
>     rék a felszínre kerül, -> _a folyadék forr_.

Eddig semmi ellentmondás. 

> 4. a lényeg, hogy a forrásban levö folyadék hömérséklete
>      nem változik ( pl. addig 100 fok, amíg el nem forrt az egész,
>     normál nyomáson).

Így lenne, ha konstans lenne a nyomás. Csakhogy itt zárt a rendszer, 
nem lehet konstans. Amint elkezd forrni, rohamosan nő a nyomás, 
ezért megnő a forráspont. Ugyanez van lecsapódáskor is, csak fordítva. 
Nem tudod úgy lehűteni, hogy ne a forráspont közelében legyen, mert 
akkor lecsapódna a gőz, ettől lecsökken a nyomás, lecsökken a 
forráspont. 

> 5. a forráspont függ a külsö nyomástól ( én marha, tegnap
>     szétkerestem a Pattantyúst, a Szalay-Fizikában meg ott a
>     víz forráspont,nyomás diagramja...:}}}) tudjuk, hogy alacsonyabb
>     nyomáson a forráspont alacsonyabb a 100 foknál, pl. 100 torr>
>     50 fok, magasabb nyomáson meg magasabb( ld. Kukta).
>
> 6. fentiek szerint  tehát ha készítek egy zárt csövet, amelyet
>     kiszippantok mondjuk 100 Hgmm nyomásra, és persze nincsen
>     tele vízzel, hanem csak valamennyi van benne, 

Mint írtam: "Feltéve, hogy _csak_ H2O van a rendszerben." Ehhez 
nem 100 Hgmm-re kell leszívni, hanem az aktuális hőmérsékletnek 
megfelelő H2O gőznyomásra, így kiszorítja a levegőt.

> 7. csakhogy a tetején höcserélövel lehütjük 40 fokra a gözt.
>     (csak hütenénk, mert nem csak a forrásponti hömérséklet
>     állandó, hanem a lecsapódási is)
>     Ez azonnal lecsapódik, leadja azt a forráshö-mennyiséget,
>     amely az elpárologtatásához kellett.Egyúttal, ha elég lejtés
>     van, gravitációsan visszafolyik alulra, ahol a "kazán" füti.
> 8. Ergo: ha a hütöoldalon el tudjuk vezetni a fütöoldali
>     höteljesítményt, _alul nem lesz több 50 foknál soha_.

Triviális, hogy ha pontosan akkora teljesítményt veszel ki, mint 
amekkorát a másikon betáplálsz, akkor nem változik a hőfok, 
sem a nyomás. Na és ha nem pont akkorát vezetsz el, hanem 
mondjuk kisebbet? Akkor sincs tragédia, nő a gőznyomás, nő a 
forráspont, ettől megnő a lecsapódó gőz hőfoka, és mivel a kimenő 
oldal nagyobb hőfokon több hőt tud elvinni, ezért szépen beáll egy 
új termikus egyensúlyba nagyobb hőmérsékleten. (A fűtőoldali 
hőteljesítmény elvitelét a kontinuitás garantálja, csak más kérdés, 
hogy hány fokon.)

>     Alkalmas (kisebb ) nyomáson meg pl. 30 foknál -> ezt
>     szeretnénk, ugyebár.

Ha csak víz van a rendszerben, akkor a kisebb nyomás _automatikusan_ 
_kialakul_ kisebb hőfokon. 

> 9. én ezt értettem munkapont alatt, és szerintem ez így is
>     van...:}}}}}}}}}}}

Vagyis azt, hogy ha meg sem próbáljuk elmozdítani a hőmérsékletét 
(Pki=Pbe), akkor nem is fog elmozdulni? Hát szerintem munkapontról 
akkor lenne értelme beszélni, ha Pki<>Pbe esetén megváltozna a 
működés. Ilyen értelemben viszont nincs munkapont. Legfeljebb egy 
minimális hőmérséklet a bent hagyott levegő parciális nyomásának 
függvényében. E fölött a hőfok fölött bármekkora hőmérsékleten 
forrásban lesz a rendszer, míg el nem érjük azt a hőfokot, ahol a víz 
már nem hajlandó folyékony lenni (kb. 270 fok emlékeim szerint). 

> P.s.: azt viszont még nyomozom, hogy a kisebb nyomáson
>     is olyan nagy-e a víz párolgáshöje - mert az a nem mindegy.

Annyival kisebb, amennyivel több energiája van a kis nyomású 
gőznek. Lusta vagyok számszerű értékeket keresni, de nem lehet 
jelentős a különbség. 

A tévedés jogát fenntartom! :-)

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász