Digit fenykepezogepek zaja

[Vajk Fekete]

valaki aki nalam jobban ert hozza, megtehetne nekem egy szivessget. ki 
kellene szamolni a kovetkezot:

atlagos nappali megvilagitasu feluletbol kijovo fotonok szama/szteradian/sec
ebbol a 3m-re levo feluletre beeso foton/negysztmeter/sec
ebbol a mondjuk 5mm atmerojuk objektiven bemeno fotonok szama /sec
zarido mondjuk 1/100 sec, tehat az 1/100 sec alatt szerzett fotonok szama
osztva a pixelszammal

meg is lenne, hogy hany foton jut egy pixelre.

sajna en csak vegigsaccoltam az egeszet, es tuti nagysagrendileg 
helytelen eredmenyt kaptam, de 5mm objektiv, 1Mpixel 1/100 expoziciora 
nehany ezer foton jott ki per pixel, es akkor az optikaban, meg 
mindenutt elveszetteket nem is szamoltam.

a ccd hatasfoka mennyi? minden hanyadik fotonbol lesz elektron?
szoval a telefonkamerak zaja szerintem alapvetoen abbol ered, hogy nem 
lehet 8biten megmerni egy olyan toltest zaj nelkul, ahol az elektronok 
szama 10 es 200 kozott van.

vajk

ide.ne.irj at freemail.hu wrote:

>Thus spake Topybear:
>
>  
>
>>Volt egyszer téma, hogy miért lehet gépspecifikus zajcsökkentést végezni 
>>digit gépekkel készült fényképeken.
>>Van egy kis cikk a digit képek zajáról és a zajcsökkentésrõl itt: 
>>http://www.fototipp.hu/zaj
>>    
>>
>
>Nehany megjegyzes:
>Azt irjak hogy a sotetzaj (=termikus zaj) nem veletlenszeru, hanem
>pixelekre jellemzo, es az idovel aranyos, es ezert kikuszobolheto.
>Az ilyet nem zajnak hivjuk, hanem toltes-szivargasnak :)
>Valojaban az amplitudo jellemzo a pixelekre, de hogy egy bizonyos
>kepen konkretan mekkora elterest okoz, az atlagos amplitudo ismereteben
>nem lehet pontosan tudni, csak az atlagat tippelni. (az sem semmi, az teny)
>Olyan, mint ha tudnam, hogy a radiom jel/zaj viszonya 20dB, akkor azt a
>20dB-t kivonom, tehat mexuntettem a zajt :)
>A csillagaszati alkalmazasokban minden lehetseges szurest es feldolgozast
>elkovetnek, nem keves eredmennyel, de ezt a fajta zajt lenyegesen csak a
>CCD hutesevel lehet csokkenteni. Lasd pl a magyar gyartmanyu Amacam stb...
>(Peltier van benne)
>
>A kiolvasasi zaj a kiolvaso erositokben keletkezik. Szinten
>kikuszobolhetetlen. Jelentkezzen az, aki egy ismert parameterekkel
>rendelkezo erosito zajat meg tudja szuntetni! Ami kikuszobolheto, az a sok
>erosito egymastol eltero viselkedese, offszet es gain error. Ez pixelenkent,
>soronkent, oszloponkent valtozhat, ez korrigalhato. A zaj nem.
>Nyilvan ez egy adott gepnel (vagy akar tipusnal) jellemzo szerkezetu,
>mintazatu zavart jelent.
>
>Ami engem a kepekben zavar, teljesen veletlenszeru zaj. Alacsony
>megvilagitas eseten szokott jelentkezni, nagy valoszinuseggel fotonzaj,
>de szerintem a termikus zaj is kepes hasonlokra.
>A jellemzo strukturaju kiolvasasi zajra jo pelda a T610 telok gagyi
>beepitett kameraja. Annak tenyleg van strukturaja. Megfelelo progival
>ezt megtanulva valoszinuleg nagyon le lehetne csokkenteni a zajt.
>
>  
>
>>Topy
>>    
>>
>
>  
>