Re: FET DS letörés
Hidvegi Jozsef
jhidvegi at ax.hu
Thu Sep 30 18:44:29 CEST 2004
> Tehat a body dioda letores uzemmodban is birja a nevleges disszipaciot?
> Nem talalok ilyet.
En csak azt irtam, hogy a nevleges aramot. Ez joval nagyobb disszipaciot jelent,
ennek megfeleloen joval rovidebb ido engedheto meg. A nevleges disszipaciohoz -
foleg egy jo nagyfesz fetnel - igen kis aram tartozik, semmi oka nincs arra,
hogy ezt ne birja, csak ertelmetlen az egesz. Baaar, a fene tudja, ha muszaj
ilyen modon eldisszipalni valahonnan teljesitmenyt... Ellenallassal konnyebb.
:-)
De el tudok kepzelni egy gyakorlati alkalmazast:
Teljes hid motorszabalyozasra, amiben van fekuzem is, viszont a betap
egyeniranyito ugye nem tud visszataplalni, ha diodas. Ha a motor nem tul nagy
mozgasi energiat kepvisel az altala hajtott cuccal egyutt, akkor el tudom
kepzelni, hogy a visszataplalas energiaja Uds-re tolti a betap kondit, es ott
megfogodik a fetek altal. Ha a max fekuzemi teljesitmeny kisebb, mint mondjuk 1
fet max disszipacioja, lehet, hogy ez igy jo is. Sot, szerenyebb
fekteljesitmenyek eseten akar tartos fekezes is szobajohet, hiszen a fetek
valszleg vmi huton vannak, nem kell feltetlenul kulon fekellenallas vagy
fekszerkezet.
(Visszataplalas a halozatba vagy tirisztorhiddal, vagy egy masik fetes/igbt-s
hiddal megvalositott inverterrel lehetseges.)
Az mar mas, hogy a fekezes gyakran joval nagyobb teljesitmenyu, mint a hajtas.
Pl autonal a max lassulas is letrejohet a max sebessegen is, az meg pl 200-nal
egy 1tonnas autora, es mondjuk 0,7g-re vonatkoztatva kozel 400kW !!
Persze egy pl vmi technologiai darunal ez nem merul fel, bar ott meg a biztonsag
miatt inkabb fekes motorokat alkalmaznak, ami fesz nelkul rugoval van kemenyen
fekezve.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list