Tesla

[Hidvegi Jozsef]

> > A teslaba bedobunk egy adag energiat, az leng oda-vissza, meg kijon szikra
> > formajaban, jo nagy teljesitmenyek vannak ekkor, tehat ilyenkor kulso
aramforras
> > nincs.
>
> A Teslanal van. Feltoltunk egy kondit jo nagy feszre, majd a szikrakoz
> rasuti a primerre. Amig a kondi ki nem sul teljesen, fenn tudja tartani
> az ivet, addig az iv erositokent mukodik, a primeren keresztul potolja
> a szekunder vesztesegeit.

Hat  en ezt maskepp latom. A szikra itt mindossze rakapcsolja a jo nagy
feszultsegu kondit a promer tekercsre, ami a szekunderrel egyutt - szoros
csatolas eseten - egy induktivitast kepez, es ezen a szikran (iven) keresztul
letrejon egy rezges mindaddig, amig fennall a szikra. Ezt tirisztorral is meg
lehet csinalni.

Ha laza a csatolas, akkor bonyolultabb a helyzet. Akkor megeshet, hogy az
energia atlendul a szekunder korbe, es ha ott nem hasznosul, akkor ugyanezen
csatolason at visszalendul stb. Ha persze a primer szikra kialszik, akkora
primer kor megszakad, oda nem tud energia visszamenni. Gondoluk at, hogy az
energiahoz vagy az induktivitasokban aramnak, vagy a kapacokban fesznek kell
lennie.

> Hogy dinamikus vagy nem dinamikus ellenallas, teljesen lenyegtelen.
> Az ivet fenntarto tap a kondin az iven es a primeren keresztul kisul,
> ez egy egyenaram, ami munkapontba allitja az ivet. A rezgo szekunder
> ehhez AC csatolva van, o az egyenaramot nem latja, csak a negativ
> ellenallasu karakterisztikat.
Ez igy nem egyenaram, az iv is valtoaramu, a kisules utan gyakorlatilag
jelentektelen fesz-esessel. Ez mar nagyaramu iv, kA-ek is lehetnek itt egy
normal teslanal, tehat itt partiz V-os a fesz. Teljesen kapcsoloeszkoznek
szamit.
Ezen at a kondi, ami tobb kV-ra van feltoltve, atadja az energiat az
induktivitasnak, majd vissza... szoval rendes rezges, parhuzamos rezgokor, jo
nagy magneses terrel.

Ezzel a magneses terrel van kapcsolatban a szekunder jokora menetszama. Sikeres
hangolas eseten ez a szekunder rezgokor, ami a nagy induktivitasbol es a tetejen
ulo nagyfeluletu kapacitasbol (toroid) all, azonos rezonancia frekvenciaju. A
szekunder rezgokor berezegve atveszi ezt az energiat, de nem azonnal, hanem
viszonylag lassan, sok periodus mulva.

Mechanikai analogia lenne: ket  tomeg rugon, amiket egy viszonlag lagy rugo kot
ossze. Ha a rezonancia frekijuk azonos, akkor az egyik tomeget berezgetve az o
rezgese lecseng, mikozben a masike "felcseng". :-) Ha nem vesz el energia a
rendszerbol, es rezgokepes marad mindketto, akkor oda-vissza vandorol koztuk az
energia a gumiszalon keresztul.

De vissza az elektromos modihoz: mivel a szekunderben a kapac nagyon kicsi, az L
meg jo nagy, hat hatalmas feszultseg tud kialakulni ugyanakkora energiabol. Ha
ez a fesz akkora, hogy a toroidbol kisules is indulhat, akkor fog is. Akkor is,
ha nincs a kozelben targy, eleg lehet az is, hogy a feluleten a villamos
tererosseg meghaladja a levego atutesi szilardsagat. (Kb 30kV/cm)

Az energia vissza a primerbe csak akkor mehet, ha nem rekombinalodtak meg a
toltesek a szikrakozben. Mert ha kozben elvesztette a szikrakoz a
vezetokepesseget (pl fujjak porszivoval vagy kompresszorral), akkor nem jon
vissza energia, a szekunderben reked, ott kell lecsengenie vagy jo nagy, meteres
szikra formajaban eltavoznia.

A ket rezgokor kozott nem csak induktiv csatolas lehetseges. De nem fejtem  ki,
mert mar igy is hosszu megint az emil.

hjozsi