rez fajlagos ellenallasa

[ide.ne.irj at freemail.hu]

Thus spake Hidvegi Jozsef:

> Latszik, hogy lehet talalni olyan ertekeket a 3 induktivitashoz, hogy egy adott
> kondival olyan rezgokort alkosson, ami a bemenet felol ohmosnak latszik vmilyen
> frekin.

En is latom, de mar volt hogy rosszul lattam :)

> Ezt a pll dolgot nem sikerult felfognom. Marmint azt nem, hogy ha jol tevedek,
> olyat akarsz elkovetni, hogy egy teljesen folyamatos (szinuszos aramu) iv
> alakuljon ki a nagyfesz pontrol a fold fele, es nem atutes-sorozat. Ehhez eromu
> kell, szerintem nem igy mukodnek az ilyen cuccok.

Nem. Csak arra kell a PLL, hogy ne kelljen potit tekergetni a rezonancia
beallitasahoz, amit a konkret konfiguracio, a toroid kornyeki targyak,
homerseklet, bolygok allasa, es persze maga a szikra is befolyasol.
Tulajdonkeppen egy (szamomra) erdekes kiserlet.
Nem akarok eromuvet csinalni, a 11 centis csovet mar felre is tettem,
maradok az 5 centisnel.
Ha ugyes vagyok, jol van beallitva a PLL idoallando, a szikra elhangolo
hatasat is kompenzalni tudja majd, ezaltal remelhetoleg a
meretkategoriajanal valamivel nagyobb szikrakat fog tudni eloallitani.
Ha nem, akkor legfeljebb tevedtem. Plusz koltsege alig volt, jelentektelen.

> Az egyik szerint olyan bika a betap, hogy egy periodus alatt akkorat lendul a
> fesz a szekunderen, hogy atut, tehat periodusonkent van atutes. Szerintem ez nem
> fog menni.

Ez tuti.

> A masik pedig az, hogy minden atutes lenullazza a szekunder rezgokorben az
> energiat, ekkor elolrol kezdodik a primerbol az energia ataramlasa, de ehhez
> laza csatolas kell, es nem kell pll, max egy egyszeri behangolas. Vagy mit banom

Ezt az egyszeri behangolast megsporolja a PLL.

> szintet, hogy kicsapjon (mittomen 20 periodus utan), akkor kicsap, energia
> lenullazva, kezdodik elolrol. Szerintem ez volna a megvalosithato.
> A pll arra jo, hogy a taplalo invertert ne terhelje meddo aram. Tehat ohmosra
> kell huzni a frekivel az invertert terhelo aramkort.

Amugy sem terhelne, mert ha nem lenne, akkor kezzel kene beallitani.
Beallitas nelkul nyilvan nem mukodik sehogy sem...

> De nem lehet meguszni, hogy a ket kort kulon is kelljen hangolni, mert ha nem
> egyeznek a frekik, akkor nem akar energiaval feltoltodni a szekunder. Ha szoros

Termeszetesen a leheto legjobban ossze kell hangolni, valamint szoros
csatolas kell a ket rezgokor koze. Ha eleg szoros, akkor egymast elhuzzak,
gyakorlatilag mint ha egyetlen rezgokor lenne.

> (Szoros csatolast ugy tudsz csinalni, hogy a ket tekercs egymason van, de
> erezheto, hogy a szekunder teteje bolond lesz mashova kicsapni, ha egyszer ott
> van hozza nagyon kozel egy alacsony potencialu femcso, ami ugye a primer. A
> primer alul elhelyezett tarcsatekercs szokott lenni, ami bizony laza csatolas.
> Sot, celszeru valtoztatni tudni a csatolast is.

En ugy gondoltam, hogy a primer a 11cm-es csovon lesz, jol szethuzott
menetekkel, hogy a szekunder minel nagyobb reszevel csatolasban legyen.
Termeszetesen az a 10 menet max a sec. negyedeig er fel igy is.
Lehet hogy a 11cm durva, akkor veszek 6.x cm-es csovet, ami a kovetkezo
szabvanymeret (mindenkit csokoltat a villanybolt ahol a csoveket veszem :),
es arra tekerem meg.
Termeszetesen nem nagyon fogom tudni valtoztatni a csatolast ebben az
elrendezesben. Ha nagyon nem jo, majd csinalok masikat.

>> Kb bemenet * josagi tenyezo, ha jol tevedek. Akar eleg nagy is lehet.
> Igen, ezert kene az ohmokat lecsokkenteni tobb, parhuzamos azonos tekerccsel.

Most nekem 300 felett van, ez szerintem nem olyan rossz.

> Na jo, ha kicsi a kondi, nagy induktivitas kell a nem tul nagy frekihez. Ha a
> freki MHz tartomanyban van, azt - en legalabbis - mar nem tudom elkepzelni
> kapcsolouzemu tappal hajtani. Ahhoz kozep- vagy rovidhullamu ado vegfok kell.
> :-)

Nekem 250..300kHz lesz a freki. Ez meg talan menni fog. Eleg combos
meghajtast csinaltam a FETeknek.

> Marpedig ilyesmik vannak az impulzus uzemuekben! Ott is vekony a drot. Ezert nem
> olyan konnyu folyamatos uzemut csinalni szerintem.
> Sot, a font ecsetelgetett sorozatszikrajuban is ugye nem a szikrakor van nagy
> aram, hanem amikor gerjed fel a rezgokor, a vegen. Effektivben (atlag
> hofejlesztesiben) meg lehet normalisabb.

Ezert irtak a neten, hogy az elektronikus teslaknal sokkal sulyosabb
problema a tekercsek melegedese. Szikrakozos eszkozoknel az alacsony
kitoltesi tenyezo miatt ez nem gond.
Ezert en is csinaltam kitoltesi tenyezo-vezerlest.
Ez meg a szikra jellegenek beallitasahoz is kell.

> Tehat van lehetoseg boven a josagi tenyezo javitasara.
> Csinalni kene egy jo nagy szabadteri teslat, mondjuk egy fel meter atmeroju tobb
> m magas csovel... :-) Haztetorol szorna az aldast. :-) Zivataros idoben vagy
> lecsalna a villamokat is, vagy eppen ellenkezoleg, az erosen iondus levegoben le
> vagy felkusznanak a kornyekbeli toltesek, es elmaradna a nagy kart okozo
> villamcsapas. Aktiv villamharito. :-)

Lerobbantja a felhoket az egrol, vagy siman elparologtatja oket? :)
A Spektrumon lattam a vilag legnagyobb (?) teslajat, 15m-es szikrakat
csinal. Maga a rezonator nehany m magas, amennyire meg lehetett itelni a
film alapjan, max 1m atmeroju.
Meg nem kattantam meg teljesen, eleg lesz nekem az 5cm :))

> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Vegyel kutyat - az egyetlen mod hogy penzert szeretetet vasarolj"