rez fajlagos ellenallasa

[Hidvegi Jozsef]

> Meg mindig nem vilagos... Az latszolag sorosan, vagy parhuzamosan
> kapcsolodik a primerrel? Mindegy, kiprobalom... Attol tartok hogy az
> ilyen egyszeru modellek nem igazan irjak le jol ezt a rendszert.

Na persze, mert nincs minden apro kapac, induktivitas, ellenallas
figyelembeveve.
A lenyeg lenne:
Van egy Pi tag induktivitasokbol. A pi egyik szara lenne a primer induktivitas,
ha magaban allna. A masik szara a szekunder, ha az allna magaban. A ketto
kozotti athidalo a csatolast jelkepezo induktivitas.
A szekunder induktivitason ott van a kondi a vegen a kondi parhuzamosan. Ez
magaban a szekunder rezgokor ugye, a kondi egyik fegyverzete a tavoli fold, a
masik rajta van a tekercs tetejen. A tekercs alja foldelt.

A tekercsekkel (primer es szekunder) lehet ellenallasokat is sorbarakni a
modellben, mint ahogy ott is vannak. Elvileg kene valahova egy olyan ellenallas
is, ami a kisugarzast modellezi. Ez lehet a kondival parhuzamosan is.

Latszik, hogy lehet talalni olyan ertekeket a 3 induktivitashoz, hogy egy adott
kondival olyan rezgokort alkosson, ami a bemenet felol ohmosnak latszik vmilyen
frekin.

(A modell egyenerteku olyan 3 induktivitasbol es kondibol allo modellel, amiben
az induktivitasok T tagot kepeznek, persze minden ertek mas. Tulajdonkeppen egy
trafot altalaban igy modelleznek. A T kozepen levo induktivitas jelkepezi a
fomezo induktivitast. A T bal- es jobboldali vizszintes aga pedig osszessegeben
a szorasi induktivitasokat, amik ugye megszabjak az induktiv dropot. Ide kell
berakni szinten az ohmokat az ohmos drop modellezesehez.)

> Nezzuk a rugos peldat!
> Ha nincs trafo, akkor a rugo veget nagyon kis amplitudoval rangatod, de
> jo nagy erovel is kepes lennel, ha nagy lenne az amplitudo.
> Viszont az amplitudo csak a rangatas * josagi tenyezoig megy el, ami lehet
> hogy eleg kicsi lesz. Tehat a rendszer egyszeruen nem vesz fel nagy
> teljesitmenyt, es a terheles hatasara elhangolodaskor rohamosan tovabb
> csokken az amplitudo.
Hat igen, pontosan igy van.

> Ha a primer is rezonans, a primer tekercsen joval nagyobb lesz a feszultseg,
> tehat sokkal nagyobb amplitudoval tudod rangatni a rugo veget. Ez meg kisebb
> josagi tenyezonel is nagyobb amplitudot biztosithat, es kevesbe lesz
> erzekeny a szekunder elhangolodasara is.
Igen, ez arra az esetre oke, ha valoban nem veszi fel a megfelelo teljesitmenyt
a szerkezet. De ket rezgokornel mar megvan az energia oda-vissza aramlasa,
hacsaknem:

> Ha raadasul sikerul szoros csatolast biztositani a ket tekercs kozott,
Mert ekkor egy rezgokornek tekintendok, csupan van benne egy transzformator.

> csak egy csucs lesz a rezonancia-gorben, elhuzzak egymast a korok.
> Azt az egy csucsot pedig a PLL kovetni fogja.
> Kovetkezmeny: nagy szikra :)

Ezt a pll dolgot nem sikerult felfognom. Marmint azt nem, hogy ha jol tevedek,
olyat akarsz elkovetni, hogy egy teljesen folyamatos (szinuszos aramu) iv
alakuljon ki a nagyfesz pontrol a fold fele, es nem atutes-sorozat. Ehhez eromu
kell, szerintem nem igy mukodnek az ilyen cuccok.

Vagy megis szikrasorozatot kell erteni?
Ennek is ket verziojat tudom elkepzelni.

Az egyik szerint olyan bika a betap, hogy egy periodus alatt akkorat lendul a
fesz a szekunderen, hogy atut, tehat periodusonkent van atutes. Szerintem ez nem
fog menni.

A masik pedig az, hogy minden atutes lenullazza a szekunder rezgokorben az
energiat, ekkor elolrol kezdodik a primerbol az energia ataramlasa, de ehhez
laza csatolas kell, es nem kell pll, max egy egyszeri behangolas. Vagy mit banom
en, hangoljon a pll. A lenyeg, hogy van a primeren egy folyamatos gerjesztes, es
ha jol van a primer-szekunder osszehangolva, akkor a szekunderbe folyamatosan
aramlik bele az energia (laza csatolasu rezgokorok), es amikor eleri azt a
szintet, hogy kicsapjon (mittomen 20 periodus utan), akkor kicsap, energia
lenullazva, kezdodik elolrol. Szerintem ez volna a megvalosithato.
A pll arra jo, hogy a taplalo invertert ne terhelje meddo aram. Tehat ohmosra
kell huzni a frekivel az invertert terhelo aramkort.

De nem lehet meguszni, hogy a ket kort kulon is kelljen hangolni, mert ha nem
egyeznek a frekik, akkor nem akar energiaval feltoltodni a szekunder. Ha szoros
a csatolas, akkor meg trafokent viselkedik, de atutesi gondok lephetnek fel.
(Szoros csatolast ugy tudsz csinalni, hogy a ket tekercs egymason van, de
erezheto, hogy a szekunder teteje bolond lesz mashova kicsapni, ha egyszer ott
van hozza nagyon kozel egy alacsony potencialu femcso, ami ugye a primer. A
primer alul elhelyezett tarcsatekercs szokott lenni, ami bizony laza csatolas.
Sot, celszeru valtoztatni tudni a csatolast is.

> Kb bemenet * josagi tenyezo, ha jol tevedek. Akar eleg nagy is lehet.
Igen, ezert kene az ohmokat lecsokkenteni tobb, parhuzamos azonos tekerccsel.

> > Ha a nem kicsi 100pF koruli torusz kapacot veszem alapul, akkor egy mondjuk
>
> Az mar nagy! A multkor is irtam, nekem kb 5..10pF lesz. De a Skori-fele
> elektronikus vezerlesu tesla toroidja csak 4pF kapacitasu.
> 100pF-hez marha nagy, majd meteres toroid kene!

Na jo, ha kicsi a kondi, nagy induktivitas kell a nem tul nagy frekihez. Ha a
freki MHz tartomanyban van, azt - en legalabbis - mar nem tudom elkepzelni
kapcsolouzemu tappal hajtani. Ahhoz kozep- vagy rovidhullamu ado vegfok kell.
:-)

> > 30A-es rezonanciaaram eseten amit 4 fettel es 4 diodaval siman elo lehet
>
> Az felejtos, ilyen vekony huzallal eselytelen.

Marpedig ilyesmik vannak az impulzus uzemuekben! Ott is vekony a drot. Ezert nem
olyan konnyu folyamatos uzemut csinalni szerintem.
Sot, a font ecsetelgetett sorozatszikrajuban is ugye nem a szikrakor van nagy
aram, hanem amikor gerjed fel a rezgokor, a vegen. Effektivben (atlag
hofejlesztesiben) meg lehet normalisabb.

> > kezdeni, nem? :-) Kerdes, hogy lehet-e egyszeru  eszkozokkel olyan rezgokort
> > csinalni, amelyik hajlando felvenni a 30A-es aramot az 550V-os negyszogbol.
Ez
> > mulik a josagi tenyezon.
>
> Lehet, de nem ilyen jellegut. (nagy L, kis C)
> Ha csak nem szupravezeto a tekercs :))

A josagi tenyezo L*omega/R, amibol az jon ki, hogy ha a tekercs meretei nonek,
javul. (Az ohm k-szoros meretnel 1/k-szoros, az L  meg k-szoros, lehet, hogy
ezert erdemes nagyobb teslat csinalni!! Ez a szabaly a trafoknal is megvan,
gyakorlati tapasztalat is. Termeszetesen a k alatt egy nyujtasi tenyezot kell
erteni, menetszam marad, csak az osszes linearis meret k-szorosat kell alatta
erteni.)

Tehat van lehetoseg boven a josagi tenyezo javitasara.
Csinalni kene egy jo nagy szabadteri teslat, mondjuk egy fel meter atmeroju tobb
m magas csovel... :-) Haztetorol szorna az aldast. :-) Zivataros idoben vagy
lecsalna a villamokat is, vagy eppen ellenkezoleg, az erosen iondus levegoben le
vagy felkusznanak a kornyekbeli toltesek, es elmaradna a nagy kart okozo
villamcsapas. Aktiv villamharito. :-)

hjozsi