rez fajlagos ellenallasa

[ide.ne.irj at freemail.hu]

Thus spake Hidvegi Jozsef:

> Hat igy en se, mit mondjak. Amit viszont el tudok kepzelni, hogy van ugye a
> primer, ami valamilyen csatolasban van a szekunderrel, aminek ugye van kondija.
> A ket tekercs a csatolassal egyutt a primer kapcsain egy induktivitasnak
> latszik, ha nincs ott a kondi. Ha ott van, elkepzelheto, hogy van olyan freki,
> amikor ohmosnak latszik.

Meg mindig nem vilagos... Az latszolag sorosan, vagy parhuzamosan
kapcsolodik a primerrel? Mindegy, kiprobalom... Attol tartok hogy az
ilyen egyszeru modellek nem igazan irjak le jol ezt a rendszert.

> Ebben az elrendezesben a tekercsek mindenkeppen trafonak tekinthetok szerintem.

De a primer csak a szekunder egy reszevel van csatolasban, es azzal is
eleg lazan van csatolva. Tehat foleg tekercs :)
Kulonosen amikor a primer sokkal nagyobb atmeroju, mint a szekunder.
(Igy a tekercs nagyobb reszevel lesz csatolasban, kb aranyosan az atmerovel,
viszont az erovonalak kisebb resze megy at a szekunderen, kb az atmero
negyzetevel forditottan aranyosan)

> Ez tulajdonkeppen egy sima soros rezgokor. Nem is igazan kell neki - elvileg -
> ket tekercs. Eleg lenne, ha a jelenleg szekundernek nevezett tekrenc alja menne
> egy inverterre, ami semmi akadalya, hogy negyszoginverter legyen, es jol be fog

Nezzuk a rugos peldat!
Ha nincs trafo, akkor a rugo veget nagyon kis amplitudoval rangatod, de
jo nagy erovel is kepes lennel, ha nagy lenne az amplitudo.
Viszont az amplitudo csak a rangatas * josagi tenyezoig megy el, ami lehet
hogy eleg kicsi lesz. Tehat a rendszer egyszeruen nem vesz fel nagy
teljesitmenyt, es a terheles hatasara elhangolodaskor rohamosan tovabb
csokken az amplitudo.
Ha a primer is rezonans, a primer tekercsen joval nagyobb lesz a feszultseg,
tehat sokkal nagyobb amplitudoval tudod rangatni a rugo veget. Ez meg kisebb
josagi tenyezonel is nagyobb amplitudot biztosithat, es kevesbe lesz
erzekeny a szekunder elhangolodasara is.
Ha raadasul sikerul szoros csatolast biztositani a ket tekercs kozott,
csak egy csucs lesz a rezonancia-gorben, elhuzzak egymast a korok.
Azt az egy csucsot pedig a PLL kovetni fogja.
Kovetkezmeny: nagy szikra :)

> lengeni. Esetleg azert kellhet megis a primer tekercs, mert lehet, hogy az
> inverter nem tud elegendo feszt adni a vesztesegek lekuzdesere. (Idealis L es C
> eseten ugye a vegtelensegig none a fesz, na meg persze az aram is, ha az
> inverter birna).

Valahogy ugy. De majd kiprobalok mindent..

> Tenyleg, a mai eszkozokkel nem szornyu nagy feladat otszazegynehany V-os
> negyszoget csinalni viszonylag nagy, akar tobbtiz A-es arammal. Ha erre menne
> egy nagyon kis ohmos ellenallasu ilyen csotekercs, meg a tetejen a kondi, ahogy
> kell, akkor egy eleg jelentos josagi tenyezoju rezgokorben mekkora fesz
> alakulhatna igy ki? Tulajdonkeppen erre volna jo az a tobb, egymasra tekert
> tekercs, amiknek a darabszama kb osztana az ellenallast, es ha a kondi es egyeb
> vesztesegek jo kicsik szinten, akkor marhanagy fesz johet letre.

Kb bemenet * josagi tenyezo, ha jol tevedek. Akar eleg nagy is lehet.

> Ha a nem kicsi 100pF koruli torusz kapacot veszem alapul, akkor egy mondjuk

Az mar nagy! A multkor is irtam, nekem kb 5..10pF lesz. De a Skori-fele
elektronikus vezerlesu tesla toroidja csak 4pF kapacitasu.
100pF-hez marha nagy, majd meteres toroid kene!

> 30A-es rezonanciaaram eseten amit 4 fettel es 4 diodaval siman elo lehet

Az felejtos, ilyen vekony huzallal eselytelen.

> kezdeni, nem? :-) Kerdes, hogy lehet-e egyszeru  eszkozokkel olyan rezgokort
> csinalni, amelyik hajlando felvenni a 30A-es aramot az 550V-os negyszogbol. Ez
> mulik a josagi tenyezon.

Lehet, de nem ilyen jellegut. (nagy L, kis C)
Ha csak nem szupravezeto a tekercs :))

> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Magyar egre magyar ufot!"