rez fajlagos ellenallasa

[Hidvegi Jozsef]

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: <ide.ne.irj at freemail.hu>
Címzett: <elektro at tesla.hu>
Elküldve: 2004. október 31. 22:58
Tárgy: Re: rez fajlagos ellenallasa


> Thus spake Sass Péter:
>
> > Szerintem egyszerûbb, ha nem hangolod külön a primert. A szekunder
> > rezonancia fölött egy hangyányival a szekunder rezgõkör kapacitív
> > jellegûnek látszik. Ez a kapac a primer szórt induktivitásával sorban
> > kiadja a primer rezonanciát, és nem kell tökölni.
>
> Nem allitom hogy teljesen ertem :))

Hat igy en se, mit mondjak. Amit viszont el tudok kepzelni, hogy van ugye a
primer, ami valamilyen csatolasban van a szekunderrel, aminek ugye van kondija.
A ket tekercs a csatolassal egyutt a primer kapcsain egy induktivitasnak
latszik, ha nincs ott a kondi. Ha ott van, elkepzelheto, hogy van olyan freki,
amikor ohmosnak latszik.

Ebben az elrendezesben a tekercsek mindenkeppen trafonak tekinthetok szerintem.

> Eszembe jutott egy jobb hasonlat a tesla mukodesere.
> Azert jobb mint az ingas, mert 1 rezonans korrel is tudja modellezni a
> mukodest :) Szoval fogunk egy rugot, vegere valami suly. Kis kiteressel
> a rezonanciafrekin rangatjuk a rugo egyik veget, a masik vegen a suly
> sokkal nagyobb kiteressel fog rezegni. Hogy tetszik?

Ez tulajdonkeppen egy sima soros rezgokor. Nem is igazan kell neki - elvileg -
ket tekercs. Eleg lenne, ha a jelenleg szekundernek nevezett tekrenc alja menne
egy inverterre, ami semmi akadalya, hogy negyszoginverter legyen, es jol be fog
lengeni. Esetleg azert kellhet megis a primer tekercs, mert lehet, hogy az
inverter nem tud elegendo feszt adni a vesztesegek lekuzdesere. (Idealis L es C
eseten ugye a vegtelensegig none a fesz, na meg persze az aram is, ha az
inverter birna).

Tenyleg, a mai eszkozokkel nem szornyu nagy feladat otszazegynehany V-os
negyszoget csinalni viszonylag nagy, akar tobbtiz A-es arammal. Ha erre menne
egy nagyon kis ohmos ellenallasu ilyen csotekercs, meg a tetejen a kondi, ahogy
kell, akkor egy eleg jelentos josagi tenyezoju rezgokorben mekkora fesz
alakulhatna igy ki? Tulajdonkeppen erre volna jo az a tobb, egymasra tekert
tekercs, amiknek a darabszama kb osztana az ellenallast, es ha a kondi es egyeb
vesztesegek jo kicsik szinten, akkor marhanagy fesz johet letre.
Ha a nem kicsi 100pF koruli torusz kapacot veszem alapul, akkor egy mondjuk
30A-es rezonanciaaram eseten amit 4 fettel es 4 diodaval siman elo lehet
allitani, es ha a frekit leveszem 100kHz-re, hogy ne dogoljenek meg a fetek,
szoval akkor az L kb 25mH, a csucsaram kb 42A, az energia 22J, ami a 100pF-re
nezve 670kV csucsot, 470kVeff-et jelent!!! Azert ezzel mar lehetne valamit
kezdeni, nem? :-) Kerdes, hogy lehet-e egyszeru  eszkozokkel olyan rezgokort
csinalni, amelyik hajlando felvenni a 30A-es aramot az 550V-os negyszogbol. Ez
mulik a josagi tenyezon.

hjozsi