Kozcelu erdeklodes...
pyxys1
pyxys1 at westel900.net
Mon Jun 14 03:25:23 CEST 2004
V> Lassan kezdem unni... Hanyszor magyarazzam el?
mondhatod sokszor, a hülyeség ettõl még hülyeség marad.
V> A fekhatas nem fugg a sebessegtol, csak a pedal benyomasatol.
nagy tévedésben lenni nagy fehérember.
V> A motorfek hatasa fugg. Raadasul a legszerencsetlenebb modon,
V> alacsony sebessegnel nagy, magas sebessegnel (nagyobb sebessegfokozat)
V> alig erezheto.
komolyra fordítva, nekiálltam elképzelni egy olyan autót, amit mondasz.
aminek, szerinted, szerencsésen van a motorféke megcsinálva.
beülünk, betesszük egyesbe és elindulunk. ugrálunk a gázpedálon, semmi
rángatás, tök jó.(bár némi nemû gyanunk támad, hogy csúszik a kuplung,
ideje volna szervízbe menni, de leküzdjük rossz beidegzõdésünket) és
felkapcsolunk 2be, és még mindig ugrálhatunk a gázpedálon, még mindig
semmi baj, kicsit ugyan érezzük, de nem ránt nagyot, tök jó. 3. na itt azért
már ovatosan kell ugrabugrállni, mert ránt. rántogat. 4bõl váltáskor 5be,
vmi fura dolog áll elõ. mivel van erõs motorfék, ezért, mikor elengedjük
a gázpedált azért, hogy váltsunk felfelé, akkor lefejeljük a kormányt,
belassulunk, mint atom, és kezdhetjük a kigyorsítást elõlrõl.
puff, ez nem jó. 4-5be váltáskor már mondjuk megyünk 80-al, ekkora
sebességnél, elszórakozunk csusztatott kuplung rejtelmeivel.
sajnos a méterek gyorsan haladnak ilyen sebességnél...
de mondjuk, hogy csúsztatótt kuplunggal sikerül felkapcsolni 5be, és
hurrá utazunk. hajjaj, jön a kanyar, visszakellene váltani, de már az
elõbbiekbõl tanulva félõsen vesszük el a gázt, tudva, hogy bazi nagy
motrofék lévén, jön a koki a homlokunkra. meg is történik, túléljük.
csakhogy jön a csúszós út. feltámad a remény, hogy majd a csúszósága
miatt, a hirtelen bazierõvel a kerekeket lelassító motorfék hatásást
kiegyenlíti a csúszas, tehát talán megússzúk az ujjab kokit. de nem,
jaj, a hirtelen erõs fékezés miatt autónk tök irányíthatattlan lett,
repülünk a piroslámpás keresztezõdésbe. térdre esünk imához, ahogy kell,
hogy meg ne halljunk. autónk lelassúl, visszatér a tapadás
(amit nem vesztettünk volna el, ha nincs az erõs motorfék), újra kigyorsítunk,
3-4+koki, 4-5+koki, és megint 5ben hurrá,utazunk. de a franc,
utolértünk valakit, meg kellene elõzni. de már
sajog a homlokunk a sok kormányfejeléstõl... valamit ki kellene
találni. de akkor egy kanyar, amibe 80nal belemegyünk, jaj, váltani
kellene vissza, mert nem lesz ami kihúzzon a kanyarvégén, de tudván azt
is, hogy ha egy icipicit fékezek, és megcsússzan a kerék(a bazinagy
motorfék miatt), akkor kisodródom... mit tegyünk??? végig gondoljuk
életünket, és nem kis meglepetésre az m3-ról a dunába esünk...vagy
áttörve a gondosan vaspántokkal összeszerelt, hatalmas, new jersey
elemeket, szembekerülünk a szembeforgalommal. (ha jól emlékszem, még
egy autónak sem sikerült, pedig voltak próbálkozó friss jogsisok. kicsit
összekenték a betont, meg letörött a csücske, de más nem igen történt)
kicsit pikánsá téve, egy jó nagy motorral, aminek nagy a motorfékhatása,
piszok szarul jönne ki... minden 4-5, vagy 5-6 váltáskor kerék
nyikk, kormány lefejel, 5-4 be váltáskor meg uralom elvesztése a vas felett...
jégen, vizen soha többet vissza nem szerezve, szépen repkednének el az autósok, mint
a sohaj.
hát ilyen autókat építenél nekünk.
köszi, nem vennék belõle.
--
a vénember.
More information about the Elektro
mailing list