agyhullamok - alszik/ebren van

[pyxys1]

Szia,

2004. július 5., 19:39:42, írtad:

n> Halihó!



>>  Például? A hardverkulcsos programok íróinak is van-volt-lesz egy
n> csomó 


n> No, akkor válasszuk szét a témát, itt kocsiról volt szó, meg
n> elalvásriasztóról. A hardverkulcs másik dolog. Kezdjük tehát az
n> utóbbival:

>>ötlete, hogy ne működjön egyszerűen a hardverkulcs eltávolítása, mégis 
>>mindet feltörték eddig. Hm? Akkor mi a fenének kell hardverkulcs?

n> Hehehe. :))))))) No, akkor Te még nem láttál igazi hardveres védelmet...
n> A legtöbb CAD-progit védő hardverkulcsos védelem valóban idióta egy
n> dolog, mert eleve a szoftvert törik fel, s akkor vége. Megette a franc
n> az olyan hardverkulcsot, ahol nem kizárólag a hardveres védőeszköz
n> törése jelenti egyedül a megoldást! Persze hamburgeren élő amcsi
n> szoftveresektől mit vár az ember...

n> Azonban láttam én már (vagy 10 esztendeje) kártyás védelmet is. No, az
n> döfibb volt.... A kártyán 4db fickós CPU, s egyszerűen a futó program
n> frekventált része a műgyantával félig kiöntött cuccban volt. A procit
n> tehermentesítve futott, gyorsan, mint az állat. Egy 286-ban is szállt,
n> mint a sólyom...
n> Vagyis nem volt mit törni a progin, mert pont a lényegi részhez nem
n> lehetett hozzáférni, csak az egyszem, többmillás mintadarab roncsolása
n> által. Amikor néztük, meglepve láttuk, hogy paramétereket kapott csak a
n> kezelőfelülettől, amiket kiszámolt, majd visszapasszolt. Ezzel joccakát
n> hacker urak...
n> Persze minden törhető, de nem egy tejfelesszájú, általános iskolás fogja
n> megtörni mint a mai vizuál-idióta kódokat, az valószínűsíthető.
n> Azonkívül a törés költségei, illetve munkadíja is megnehezedik, nem
n> beszélve az eredeti darab ára miatti kockázattal.

n> Hasonlót (ugyanaz, mint a kártyás, vagyis a szoftver lényegi része a
n> _védett_ hardverben fut, csak a felhasználói interfészt adja a gép)
n> láttam azóta USB-s kivitelben is. (Persze most nem a kulcstartón fityegő
n> műanyag idiótaságról van szó, amit "harverkulcsnak" csúfondároznak,
n> hanem egy jó tenyérnyi panelről, ami saját, kiegészítő tápról megy...)

n> Egyébként ha valaki belegondol, ez lesz a jövő korrekt védelmének egyik
n> útja. Ugyanis ha egy mobilteló ára annyi, amennyi, akkor annak az
n> elektronikának 4-szerese is belefér egy jobbacska, többmillás CAD progi
n> árába. Majd a user megfizeti... (Mert nem lesz a piacon más célprogi,
n> amiben pl. 1000 szoftverévnyi fejlesztőmunka benne van, és éppen jó az
n> adott helyre.)
n> Azért ne feledjük, hogy a szoftverek egyre több fejlesztőmunkát
n> igényelnek, s a gyártási költségeik is arányosan emelkednek. FREE-ben
n> pedig mindenki nem lesz hajlandó köszönömszépenért dolgozni/robotolni.
n> Mint ahogy egy ingyenes progitól el sem várható, hogy egyszerű kezelésű,
n> illetve megbízható legyen, esetleg jogi úton ki lehessen bármit is
n> kényszeríteni a készítőből ajavítást/supportot, stb.-t illetően. Ez már
n> csak a készítő lelkiismeretén áll. Egy vállalat, de sok magánember is
n> ennél töbet igényel.

n> Ehez jön, hogy a védett hardvereket lehet sorozatban gyártani olcsón,
n> amit a szoftvercég egyedileg felprogramoz magának, esetleg kiönt
n> gyantával, de ha belső, fedett chipmaszkok vannak, még kiönteni se kell.
n> A korrekt progvédelmet még elektronmikroszkóppal se igen lehet
n> leolvasni. Persze idő kell, amíg ezt a gyártók is felérik épésszel... Az
n> is biztos, hogy lesznek akkor is törések, de itt megintcsak a korábban
n> emlegetett statisztikát kell megnézni. A töréshez olyan technológia
n> kell, aminél már meggondolandó, hogy ki áll neki inkább megírni egy
n> másik, egyszerűbb, de saját célra éppen még megfelelő progit, mint pl.
n> nanométeres léptékben haladva, szeletelni, csiszolgatni+fotózni a
n> chipeket...

n> Szóval lehet ott jót csinálni védelemből is, csak:

n> 1., Akarni kell, de veszettül.
n> 2., Érteni kell többfajta platformhoz, vagyis költségesebb, mint a mai
n> kacat-tucat vackok.
n> 3., A progi védett részét úgy kell megírni, hogy az update lehetőleg ne
n> a gyártósor elhagyásakor legyen szükséges, hanem valóban hibátlanul
n> fusson. Vagyis meg kell(ene) tanulni végre valahára programozni is
n> annak, aki szoftvert gyárt, és nem a csilivili+hackerbarát nyelvek újabb
n> és újabb hülyeségeinek, valamint ezek korrekciójának tanulmányozásával
n> eltölteni a fejlesztési idő 80%-át.
n> 4., Anyagilag számon kellene kérni a rossz, kárt okozó programért
n> felelős cégeket, akik emiatt kénytelenek lennének többet feketni a
n> tesztelésbe. Emiatt emelni a bevételt, vagyis védeni a programokat. (Mi
n> meg persze többet fizetni a szoftverért, mert azéremnek másik oldala is
n> van, természetesen...)

azért ez igen csak szar világ lenne.
megint csak oda lyukadunk ki, hogy akinek sok pénze van, az mindent
megkap, megtehet. aki meg csóró, az hiába lenne képes, a pénzügyi
helyzete miatt soha a büdös életben nem fog tudni semmit megcsinálni.
nekem nem tetszik az ilyen világ.

most magyaráz el nekem, hogy miért kerül egy protel annyiba, amennyi?
mikor megcsinálni csak egyszer kellett=nem számítva az elbaszásokat +
kiegészítéseket). ha normális áron lehetne sw-t venni, megvennék.
de szerintem nem korrekt dolog több milliót elkérni egy sw-ért, mikor
az nem az hordozza a végtermék értékét, hanem az a tudás, amivel
használják. tudom, hogy sok meló kifejleszteni egy ilyet, vagy
másikat, de az teljesen idióta állapot, hogy csak azok tudjanak itt is
érvényesülni, akiknek pénzük van. mégpedig rengeteg.
mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy érvényesüljön. ez a
"pénzt,pénzt,pénzt", ez teszi tönkre a világot.
én a "szerszámokat" megfizethető áron adnám, aki akar. sokkal többen
vennének sw-t, és megszünne a hackerkedés, meg a virusoskodás egy jó
része is.


--
Üdvözlettel,
 pyxys1                            
web:  www.eposz.co.hu
e-mail: pyxys at vnet.hu