gps+km_ora

[jhidvegi]

> Nem, csak annyit szeretnek mondani, hogy "laborkorulmenyek" kozott  talán
> igazak az elméleti számításaid.
A felajanlott kiserleti terep kb laborkorulmenyeknek felel meg. :-)

> Azért csak talán, mert sokminden lehet, amit nem veszünk figyelembe. Pl az
> auto "bólintása" a fékezéskor is erősen
A bolintas semmit nem szamit. Ez csak azt jelenti, hogy a kocsi sulypontjahoz
kepest a fekero joval lejjebb kovetkezik be, azaz jobbrol balra mutato nyilnak
megfelelo nyomatek hat az autora, ami aztan azt eredmenyezi, hogy az elso rugok
osszenyomodnak, a hatsok pedig felengednek valamelyest. De az ossz ero a talajon
a kocsi sulya valtozatlanul. Es teljesen mindegy a fekut szempontjabol, hogy
csuszas kozben hol van nagyobb ero, az kialakul, ahogy akar. Az autot akar egy
gumikoronggal, gumiteglaval is lehetne helyettesiteni. Tehat az se szamit, hogy
mit csinal a  hatso fekekre hato fekero szabalyozo, felteve, hogy azok is
blokkolnak. Innentol a fekrendszer lehet gondolatban helyettesiteni akar egy a
"kullok" :-) koze dobott vasdarabbal is, ami megallitja a kerekeket. Fekek
nincsenek is.

> Nameg ott van még a Corriolis erő is ugye. Lehet, hogy elfordítja 90 fokban
> a kocsit. :))))))))))))))))
Ez csak akkor fordulhat elo, ha az egyik oldalon nem akkor blokkolnak a fekek,
mint a masik oldalon. (Marmint, hogy elforog az auto). de ennek sincs
jelentosege a blokkolo kerekeknel. Kanyarodas meg ugye nincs, nem is lehet.

> Ha mondjuk az út bordái, és a kocsi pattogásának az aránya úgy jön ki, hogy
> ugyan annyi a borda
Na igen, ez lehet. De ez belefer a meresi hibaba. Sok meres eseten ugy is
kijohet, hogy pont a dombon all meg... szoval ez kiesik.

> Simán elfolyosodik a gumi a hatalmas igénybevétel miatt a leérkezésnél.
> Ellenben az egyenletes csúszásnál kevésbé.
No, ez az elfolyosodik a gumi dolog ez beleszolhat tenyleg. De van-e ilyen
jelenseg? Mi is az, hogy elfolyosodik a gumi? Ugye azt jelenti, hogy ho hatasara
megfolyik - mondom, ha van ilyen egyaltalan. Hobol se keletkezik tobb, max most
hobol, amit lehetne lapatolni, de vettem egy gagyi homarot :-) , nemsoka
kiprobalom. Mert ugye a ho osszessegeben a surlodasi ero es a megtett ut
szorzata, pontosabban itt inkabb integral(Fsds), ami ugyanaz mindket esetben.

> Meggyőztelek?
Nem. :-)

> Már akkor más az autó fékútja egyenes, rendes úton, ha rossz benne a
> fékerőszabályzó, és hagyja bebólintani
> a kocsit.
Errol feljebb irtam, a bolintasnak az egvilagon semmi koze a
fekeroszabalyozohoz. Adott lassulasnal es fekeronel ugyanakkora bolintas jon ki
akkor is, ha csak a hatso kerekek fekeznek. Jol mutatja a jelenseget az is, hogy
van hatrabolintas is gyorsitaskor. Az elsokerek meghajtasu autok is bolintanak
hatra. Persze naluk van korlat: ha mar akkora a gyorsitas, hogy fel akarna
emelkedni az elso kerek, akkor megszunik a huzoero, azaz itt beall egy
hatarallapot, ami a hatsokerek meghajtasosoknal nem jon elo. Ergo a hatsokerek
meghajtasuak nagyobbat tudnak bolintani, amennyiben nagyobbat is tudnak
gyorsitani. Foleg, ha olyan a sulypont helyzete, hogy a legnagyobb gyorsitasnal
az erok eredoje eppen a hatos kerekek tapadaspontjan halad at, tehat az elso
kerekek eppenhogy meg a foldon tudnak maradni. Ha hatrebb van az eredo ero
sulypontbol kiindulo vektoranak a talajjal valo metszespontja, akkor felall a
gep eleje (motoroknal konnyebb megcsinalni, autonal meg nem lattam, csak a
gyorsulasi versenyeken azokon a speci gepeken), ha elorebb, akkor nincs
kihasznalva az elvi max lehetoseg.

> > Vedd eszre, hogy blokkolo fekezesrol beszeltem mindket esetben!
>
> Tudom jól!

Akkor jo, akkor mar csak gondolkodni es kiserletezni kell. :-)

> Emlék. Vagy megérzés. Nemtudom. Vagy a kettő összjátéka.
Keves. :-)

> Az a gyanum, hogy nem lesz szukseg "pont ugyan akkor, és ugyan annyiról, és
> ugyan ott" fékezésre.
> Elég jelentős különbség adódik szerintem a kb egyforma fékezés között is.
Jo, akkor kiindulhatunk ebbol is. A jelentos az lenne, ha pl egy 5m-es fekut
adodik a sima uton, akkor 8-10 meteres a masikon.
Kozben rajottem, hogy a meres konnyebb, mint korabban gondoltam. Ugyanis a
feknyom jol lemerheto centivel. Az se szamit, hogy melyik ponton kezdodik a
fekezes, az a lenyeg, hogy a kmora ugyanazt mutassa a fekezes megkezdese elott.
Tehat lehet ugyanabban a savban is merni meg a sima szakaszon korabban, meg a
gorongyoson. Csak felre kell tudni allni, es centivel feknyomokat meregetni.
Ilyen egyszeru lesz.
Sot, kiki a sajat kornyezeteben talalhat alkalamas helyet a kiserletezesre,
aztan itt megbeszeljuk.

hjozsi